Ausztrália - Teljes napfogyatkozás Cairnsben
A teljes napfogyatkozás a természet egyik leglátványosabb csodája, de nem könnyű átélni. Bár részleges napfogyatkozás egy évben akár többször is előfordulhat, a teljes napfogyatkozás ennél ritkább jelenség, és a világon csak nagyon kevés helyről lehet igazán jól látni. November 14-én, helyi idő szerint reggel 6:39-kor ilyen ritka pillanatnak lehet szemtanúja az, aki ellátogat az ausztráliai Cairnsbe. A Queensland északi csücskén található város egyébként is igen népszerű turistaközpontnak számít a Nagy Korallzátony közelsége miatt. A napfogyatkozás alkalmára egy honlapot is létrehoztak, ahol webkamerán keresztül otthonról is lehet majd követni a ritka jelenséget.
Venezuela - A catatumbói villámok
A soha véget nem érő fényként is emlegetett catatumbói villámok egyszerre varázslatosak és félelmetesek. És hogy mitől világhírűek? Leginkább attól, hogy a kísérteties és hangtalan villámok percenként akár 150-200-szor is lecsaphatnak a venezuelai éjszakában, nem akármilyen égi fényjátékot produkálva. A jelenséget kizárólag a Maracaibo-tó és a Catatumbo-folyó találkozásánál lehet megfigyelni Venezuelában. A tó déli és középső részénél szokott a legélénkebb lenni a villámok harca, amely olyan erős fényt kelt, hogy a beszámolók szerint még olvasni is lehet itt az éjszaka közepén. Ráadásul a jelenség regenerálja a Föld ózonrétegét, ami még inkább különlegessé teszi. Az egyik leggyakoribb magyarázat rá, hogy az Andokból leszálló hideg szelek találkoznak a tó feletti meleg és párás levegővel, és ez váltja ki az abban lévő részecskék ionizációját.
Trinidad és Tobago - Szurok-tó
Ez a különös tó Trinidad talán legnagyobb kuriózuma, és nem mellesleg a világ leghíresebb természetes aszfalt-lelőhelyeinek egyike. A buborékoló Szurok-tó már első ránézésre is elég furcsa látványt nyújt: mintha elefántok gyalogoltak volna végig rajta óriás lábnyomokat hagyva maguk után. A tó 40 hektárnyi területen fekszik, a maximális mélysége 90 méter. A világon mindössze két, ehhez hasonló tó létezik, de messze a Szurok-tó a legnagyobb, amely naponta 300 tonna természetes aszfaltot termel. A tavat San Fernandótól 22 km-re, délkeleti irányban találhatjuk meg, La Brea város közelében. Vezetett túrákhoz is lehet csatlakozni.
Karácsony-sziget - A vörös dagály
A Karácsony-szigeten élő vörös rákokat az év legnagyobb részében nem lehet látni. Az erdők árnyékos részében élnek, amelyek az ottani fennsík jó részét borítják. Az esős évszak október-novemberi kezdetekor aztán hirtelen több mint 100 millió óriási vörös tarisznyarák bújik elő, hogy teljes sebességre kapcsolva elhagyja az erdőt. Lemásznak a sziklákon, és keresztülmennek az országutakon is, hogy a nőstények lerakják a petéiket az óceánban, pontosan az utolsó holdnegyed dagálya alatt. A látványosság kitűnő alkalom lehet arra, hogy az ember elutazzon a föld egyik legkevésbé ismert szegletébe. A Karácsony-sziget ausztrál felségterület, Perthtől 2360 kilométerre északkeletre található az Indiai-óceánban, és mindössze 1500 lakosa van. Odarepülni Perthből (www.virginblue.com.au) vagy Kuala Lumpurból lehet (www.malaysiaairlines.com)
Antarktisz - Lambert-gleccser
A világ legnagyobb gleccsereként számon tartott Lambert nem kevesebb mint 400 kilométer hosszú és 200 kilométer széles. A gleccsert még inkább lenyűgözővé teszi, hogy fekvése miatt a világ egyik legszebb kilátását nyújtja: például olyan zöld jéghegyeket is lehet látni, amelyek színét a parányi növényi szervezetek idézik elő. A globális felmelegedés miatt azonban egyre több olvadékvíz jelenik meg a gleccser felszínén. Az Antarktisznak erre a meglehetősen elszigetelt részére nem egyszerű azonban eljutni. Évente mindössze egy-két olyan turistahajót lehet találni, amelyek elvisznek idáig, ráadásul az út meglehetősen hosszú, és drága is.
Honduras - Amikor halak esnek az égből
A mai napig nincs pontos magyarázat arra, hogy miért esnek évente egyszer - május és július között - halak és egyéb vízi élőlények az égből az aprócska Yoro városában. Akik már látták, arról számoltak be, hogy a furcsa jelenség felhők gyülekezésével kezdődik, amelyet erős szél, vihar és heves esőzés követ. Az ítéletidő ugyan ahogy jött, úgy el is vonul, ám a földön heverő élő halak százai tanúsítják, hogy nem egy hétköznapi viharról van szó. Hogy honnan jönnek a halak, senki nem tudja. A helyi legenda szerint egy spanyol misszionárius a 19. században azért fohászkodott, hogy a település lakosságának legyen mit ennie, és imája a haleső formájában talált meghallgatásra. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a helyiek szerint az esővel érkező halak nem a környék folyóiból származnak. Mindenesetre a jelenség tiszteletére fesztivált is rendeznek, amikor is zene, mulatság és persze jó sok hal várja a résztvevőket.
Brazília - A végtelen hullám
Valószínűleg minden hullámlovas álma, hogy egy nap az Amazonas vidékén egy végtelen hullámon szörfözzön. Az indiánok Pororocának, vagyis "hatalmas pusztító zajnak" nevezték el azt, amikor a tenger felől érkező dagály akár négyméteres hullámokat gerjeszt az Amazonas folyamának ütközve. A Pororoca mindig februárban és márciusban a legintenzívebb, és minden évben rendeznek emiatt szörfversenyt Sao Domingos do Capimban. Egy brazil versenyző 2003-ban több mint 12,5 kilométeren keresztül tudta meglovagolni a hullámot 37 perc alatt, ami azóta is rekordnak számít. Nem kis teljesítmény ez, hiszen a Pororoca, ahogy arra a neve is utal, egyáltalán nem veszélytelen. A jókora területet elborító árnak akkora ereje van, hogy mindent elsöpör, ami az útjába kerül, akár fákat is egészben.
Egyesült Államok - A vándorló kövek
Guruló kövek a világ egyik legszárazabb területén? Bármennyire is nehéz elképzelni, a jelenség tényleg létezik, méghozzá a Death Valleyként, vagyis Halál-völgyként ismert helyen. A kaliforniai völgy legérdekesebb jelenségét egy 1130 méter magasan fekvő kiszáradt tóban, a Racetrack Playán kell keresni. A területet az év nagy részén száraz, apró darabokra töredezett agyagréteg borítja, ám a ritka esőzések idején a környező hegyekről lezúduló víz sekély tavat alakíthat ki. Az esetenként több száz kilogrammos kövek így kerülnek a területre. A vándorlásukra adott legelfogadottabb magyarázat szerint a víz a hideg éjszakák során megfagy, és a képződő jégtakaró - megfelelő erősségű és irányú szél esetén - a beágyazódott kövekkel együtt elmozdulhat. A rejtélyes kövek egyébként csak 2-3 évente vándorolnak, és a felületüktől függően egyenes vagy kacskaringós pályát írnak le.
Ausztrália - Henger alakú felhők
Ausztráliában nemcsak a napfogyatkozás idején érdemes az égre tekinteni, hanem hajnalban is. Különösen szeptemberben és októberben ajánlott korán kelni, ekkor láthatóak ugyanis a legjobban a Morning Glory néven is ismert felhők, amelyek akár 1000 kilométer hosszúságban is elnyúlhatnak a táj felett, mintegy 2-2,5 kilométeres magasságban. A többnyire hosszúkás, hengerre emlékeztető felhők akár 60 km/h-s sebességgel is mozoghatnak, mégis sok pilóta vállalkozik arra, hogy egészen közelről vegye szemügyre a különös képződményt.
Déli-sark - Száraz-völgyek
A Száraz-völgyek talán még az óriás gleccsereknél is lenyűgözőbb hellyé teszik az Antarktisz vidékét. Ezeket a 3000 négyzetkilométernyi területen fekvő völgyeket arról lehet felismerni, hogy nem találunk ott se havat, sem jeget, csak egy hatalmas sivatagot. A völgyet alkotó kőzetek magas vastartalma miatt egyenesen a Mars felszínéhez szokták hasonlítani ezt a vidéket. De más érdekességeket is találunk itt, például a Vanda nevű tavat, amelynek alsó rétege 23 fokos, tetejét pedig 3-4 méter vastag, átlátszó jég borítja. Az Antarktisz legnagyobb folyója, az Onyx táplálja, amely a szárazföld belseje felé folyik, és egy gleccser lábához érve alakítja ki a tavat. Vagy ott van a Don Juan tó, amely mindössze 10 centiméter mély, és tizennégyszer sósabb, mint egy óceán. Ez pedig azt jelenti, hogy még -55 fokban sem fagy be.