Hogyan vihetjük magunkkal a kedvencünket nyaralni?

Utazás előtt a kisállat-tulajdonosoknak dilemmát okozhat, hogy mi legyen a kedvenccel, amíg a család a tengerparton nyaral. A kutyát vagy a macskát rá lehet bízni a szomszédra, vagy be lehet adni panzióba, ahol egy-egy kedvenc teljes ellátása tíz napra 20 ezer forintba kerül. Ha viszont a tulajdonosok úgy döntenek, hogy magukkal viszik az állataikat, nem árt alaposan utánanézniük a szállítás feltételeinek és szabályainak.

Állatútlevéllel, köznyelven kutyaútlevéllel a kedvtelésből tartott állatok közül a kutya, a macska és a vadászgörény lépheti át a határt, az utaztatásnak azonban szigorú szabályai vannak. A követelményekről Gombosné Szűr Veronika, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság járványügyi osztályvezetője adott tájékoztatást az MTI-nek.

"A kedvtelésből tartott állatokat jogilag kormányrendelet definiálja" - mondta a szakember. "Általában a kutya, a macska és a vadászgörény számít kedvtelésből tartottnak, de a madárféléktől, papagájoktól kezdve a teknősön, kígyón és madárpókon keresztül a különböző egzotikus állatokig elég sokféle kisállat jöhet még számításba. Elvileg bármelyik állat utazhat, de a gazdik többnyire kutyát, macskát, vadászgörényt, esetleg törpenyulat visznek magukkal nyaralni, a papagájokat, hüllőket és egyéb állatokat csak nagyon ritkán utaztatják."

Microchip, védőoltás, útlevél

"A kutya vagy a macska gyakran már-már családtagnak számít, ezért nem szívesen hagyják otthon. Van, ahol ez kényszermegoldás, mert nincs, aki távollétük alatt ellássa az állatokat, de néha az is előfordul, hogy az értéke miatt nem merik otthon hagyni a kisállatot" - magyarázta Gombosné Szűr Veronika. Példaként említette annak az idős úrnak az esetét, aki szelídített, nagy értékű, beszélő jákó papagájával nyaralt Olaszországban. Mint mondta, nem is a madár értéke volt a döntő, hanem inkább az, hogy a papagáj valósággal összenőtt a gazdájával, és ha csak tehette, a vállán közlekedett.

"A kedvtelésből tartott kedvenceknél kötelező az állat egyedi megjelölése, amely a 2011. július 1-je után jelölteknél csak mikrochip lehet; a tetoválást a korábban jelölt állatok esetében fogadják el. A tulajdonosnak ki kell váltania az állatútlevelet, köznyelven kutyaútlevelet is, amely tartalmazza az érvényes veszettség elleni védőoltás dokumentációját. Matricával, oltóanyagszámmal, az állatorvos aláírásával, bélyegzőjével kell igazolni, hogy meddig érvényes a védőoltás. Az állat legkorábban az első veszettség elleni oltás beadásától számított 21. napon utazhat külföldre. Az első oltás egyébként mindössze fél évig érvényes, de ezt követően már elegendő évente megismételni."

A járványügyi osztályvezető azt is elmondta, hogy az útlevél kiállítása a magánállatorvosok feladata. A mikrochippel megjelölt állatok adatait internetes adatbázisban rögzítik, az idősebb, útlevéllel rendelkező állatok tetoválási számmal kerülnek a rendszerbe. Első hallásra kissé bonyolultnak tűnik a rendszer, de a szakember szerint a nyilvántartás segítséget jelent, ha a külföldi hatóság ellenőrzi az állatot, és megkönnyíti a gazdák helyzetét is, ha gond adódik - például elveszik a kedvenc kutyus.

Szabálysértésért fél év karantén

Az uniós országokban ugyan nem kötelező a határellenőrzés, de bármikor megállíthatják és ellenőrizhetik a külföldieket, és ha szabálytalanságot észlelnek, szankciókra lehet számítani. "Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország és Málta területén soha nem volt veszettség. Nem kockáztatják meg a járvány kitörését, ennek megelőzésére külön kritériumrendszert léptettek életbe. Előírás például, hogy a veszettség elleni védőoltást a mikrochipes megjelölés után kell beadni, még akkor is, ha korábban már kapott az állat. Az állatorvosnak dokumentálnia kell azt is, hogy a beutazás előtt legkorábban öt nappal, de minimum 24 órával korábban galandféreg elleni kezelést is kapott az állat" - sorolta a kikötéseket Gombosné Szűr Veronika.

Hozzátette, hogy Angliában nagyon szigorúak a szabályok. "Ha ezeket nem teljesítik, vagy ha csak felmerül a szabályok megszegésének gyanúja, hat hónapi karanténba helyezik a kutyát, macskát, az ellátás költségeit pedig - ami elég jelentős összeg -, a tulajdonosnak kell fizetnie. A szigetországban az állatok számára kijelölt belépési pontok vannak, és akkor is karanténba kerülhetnek, ha nem a megfelelő határállomáson lépnek be az országba. Természetesen ilyenkor csak a megfelelő igazolások bemutatásig.

Ha távolabbi országokba szeretnénk utazni, akkor előtte érdemes a külképviseleten a feltételekről érdeklődni, mert a beutazás feltételrendszere az adott országtól függ" - hangsúlyozta az osztályvezető. "Van, ahol karanténba helyezik az állatot, de az is előfordulhat, hogy elkobozzák vagy visszafordítják. A légitársaságok is különböző feltételeket írnak elő. A kutyusok általában a csomagtérben utaznak, zárt, speciális szállítóban. Néhány társaság viszont megengedi, hogy a kisebb állatokat, például csivavát, a kézipoggyászhoz hasonlóan felvigyenek a fedélzetre."

A postagalamb egyedül is hazatalál

És nemcsak a kiutazás, hanem a hazaérkezés előtt is tájékozódni kell a tennivalókról. A postagalambnál - bár kiutaztatásuk bonyolultabb - a legkézenfekvőbb a helyzet, mert akár 3-4 ezer kilométerről is hazarepülnek, de ez a többi állat esetében már nem ilyen egyszerű.

"A keleti régió országaiból, például Oroszországból, Macedóniából csak veszettség elleni titervizsgálattal érkezhet vissza az állat" - hívta fel a figyelmet a szakember. "A hatóságok azt ellenőrzik, hogy a vakcinázással sikerült-e olyan ellenanyagszintet, védettséget elérni, hogy az állat le tudja győzi a betegséget, és így nem tud fertőződni, nem tudja továbbadni a vírust." Az utaztatás követelményeit elemezve az osztályvezető leszögezte, hogy az állategészségügyi feltételek kielégítése csak egy a gondok közül: a kutyaútlevél pusztán a szállításra ad lehetőséget, de nem oldja meg a kutya nyaraltatását.

"A tulajdonosnak komoly döntést kell meghoznia, mérlegelnie kell, hogy tud-e gondoskodni az állatról" - fejtette ki. "Számításba kell venni, hogy a szállodában, apartmanban hogyan fogadják a kisállatot, milyen rizikóra, betegségre lehet vagy kell számítani. Kóborlás közben ugyanis olyan fertőző betegséget is összeszedhetnek, amely Magyarországon nincs. Gondolni kell arra is, hogy a családi programokat meg lehet-e úgy szervezni, hogy a kedvencre is jusson idő. Ha városnézésre indulnak, a kutyát nem hagyhatják a tűző napon az autóban, mert hőgutát kaphat, és az esti program idejére sem célszerű bezárni az apartmanba. A macskával meg még nehezebb a helyzet, mert őket nem igazán lehet pórázra kötni. A strandolásnál is lehetnek gondok, mert a tengervíz nem tesz jót a kutya szőrének, ha megúsztatják, utána le kell mosni a bundára száradt sót.

Összegzésként a szakember hangsúlyozta, hogy ha már magunkkal vittük az állatot, akkor kötelességünk jól bánni vele. "Az állatnak kínzást jelent, ha a gazdák magukkal viszik, de nem foglalkoznak vele. Csak az menjen házi kedvencével nyaralni, aki tudja biztosítani azt az összhangot, amely lehetővé teszi, hogy a családnak és a kutyának, macskának vagy bármelyik kedvtelésből tartott állatnak egyaránt kellemes legyen az együtt töltött idő" - mondta Gombosné Szűr Veronika.