A magyar síelőnek az elmúlt években már nem Bánkúthoz, hanem Mátraszentimréhez és Eplényhez kell viszonyítani akkor, amikor kimondottan ár alapján keres magának terepet. Ha pedig a magyar terepek kicsinységük miatt esnek ki, minimumként Donovaly lehet a viszonyítási alap.
A szlovákiai Donovaly a magyar síelők körében is népszerű
Ha végignézzük a nyugati listákon gyakran feltűnő és olcsónak kikiáltott központokat, az jön le, hogy vannak ugyan a magyar áraknál nem sokkal drágább, de jóval nagyobb terepek a volt szocialista országokban, de általában annyira messze, hogy még egyhetes síelés esetén sem feltétlen érdemes értük sok órát autózni. Ha pedig magyar árban keresgélünk, akkor csak olyan terepek jönnek szembe, amelyek nem igazán nagyobbak a legjobb hazaiaknál.
Balkáni hangulat
A listákon előkelő helyen áll például a bulgáriai Borovec, ahol az osztrák árakhoz képest fél áron van a bérlet és a szállás. A brit honlapok rendszeresen kikiáltják az értékelhető méretű és hóbiztos terepek közül egész Európa egyik legolcsóbbjának, de ha csak a síbérlet árát nézzük, nem sokkal tűnik olcsóbbnak például az olasz terepeknél. A brit síturisták azonban túlnyomórészt szervezett utak keretében érkeznek, s igen jó szállás plusz bérlet ajánlatokat kapnak. Esetleg ilyenre vadászva érheti meg a magyar síelőknek is, hogy kipróbálják. Borovec legmagasabb pontja 2500 méter felett van, és egészen egyedi balkáni hangulat uralkodik. A felvonók minősége már jó, de hétvégéken nagy a zsúfoltság. Sajnos a Budapest-Szófia közti fapados járat megszűnt, így a megközelítés nehézkes, vagy drága.
Általában Zakopane sem maradhat ki az olcsó kelet-európai síterepek listájáról, s mivel lengyel barátaink a fejlesztésekkel kissé lemaradtak a szlovákok mögött, egyértelműen olcsóbb is a síelés a Tátra északi oldalán. Magyar szemszögből nézve az a kérdés, hogy érdemes-e kicsit tovább autózni például Chopoknál. Zakopane síterepe kisebb, viszont maga a város sokkal hangulatosabb és szórakoztatóbb, ráadásul kifejezetten kedvesen fogadják a magyarokat. Aki egy teljes hétre megy, és nem zavarja, hogy csak 12 kilométer pálya áll a rendelkezésére, igen költséghatékonyan tud kihozni egy lengyel sítúrát.
Képünk illusztráció
Egyre többen említik potenciális olcsó síparadicsomként az oroszországi Krasznaja Poljanát, ide azonban az utazás egyelőre annyira drága, hogy csak a különleges helyeket kedvelők számára lehet vonzó. Nekik is inkább a 2014-es téli olimpia után, addigra fejezik be ugyanis a hatalmas fejlesztéseket, elkészül például egy új vasútvonal is a szocsi reptér és a síközpont között. Valószínű, hogy az olimpia után még évekig nem fogják tudni kihasználni a gyorsan fejlesztett infrastruktúrát, és olcsón lehet majd élvezni a Kaukázus szépségét, immár európai színvonalú pályákon, illetve felvonókkal.
Kapcsolt utak
Érdekes ajánlata a brit síelős oldalaknak Csehország, azon belül is Spindleruv Mlyn. Sajnos Magyarországtól nagyon távol esik, inkább csak akkor tűnhet valódi opciónak, ha Prágát is be akarjuk iktatni a programba. Az persze, hogy 200 eurótól vannak 6 napos szállás plusz bérlet ajánlatok, s nem csak utazási irodáknál, hanem a síközpont profi weblapján, rögtön felkeltheti az érdeklődésünket, hiszen ennyiből az Alpokban sok helyen a bérlet sem jön ki. A rendszer nem kicsi, mintegy 30 kilométernyi pálya síelhető, s az olcsó és finom sörről sem szabad elfelejtkezni.
Végül érdemes megemlíteni a Madarasi-Hargitát, mely Székelyföld első számú síközpontja, de még ma is meglehetősen elmaradott színvonalú. Viszont jócskán a magyar ár alatt lehet síbérletet váltani, kevesebb, mint 4 ezer forint a napijegy. Nagyobb hóeséskor viszont problémás a megközelítés, hólánc nélkül nem érdemes elindulni. Erre a terepre is érvényes, hogy csak síelés miatt nekiindulni nem túl jó ötlet, de ha valaki rokont látogat, vagy véletlenül épp télen akarja felfedezni Székelyföldet, annak célszerű lehet megállni néhány nap olcsó csúszásra a Hargitán, melynek természetesen profi magyar weblapja van, folyamatosan frissített információkkal.