A világ szinte összes Boeing 787-es típusú repülőgépe a földre kényszerült azután, hogy a sorozatos meghibásodásokat látva az amerikai légügyi hatóságok megtiltották a Dreamlinerek repülését az Egyesült Államokban. Egy típus teljes flottájának leállítására 1979 óta nem volt példa, akkor a McDonnell-Douglas DC-10-eseit parancsolták földre egy baleset után.
A 2011-ben debütált 787-esből eddig 50 darabot szállítottak le a légitársaságoknak, többségük menetrendszerűen repül. Ezek kiesése komoly gondot okoz az üzemeltető légitársaságoknak, néhány útvonalon több napon át tartó járattörlésekre számíthatnak az utasok.
A múlt héten négy kisebb incidens történt Dreamlinerekkel: ezek között volt elektromos tűz, üzemanyag-szivárgás és olajszivárgás is. Szerda reggel a japán All Nippon Airways (ANA) légitársaság egyik 787-ese akkumlátorhiba miatt hajtott végre kényszerleszállást, ezt követően parancsolta földre az amerikai légügyi hatóság (FAA) a gépeket. Az ázsiai és európai társhatóságok is követték a példáját, így a Dreamlinerrel elsőként repülő európai a cégnek, a LOT-nak sem maradt más választása, mint leállítani a 787-eseket.
A Boeing és az Airbus a 100 ülés feletti piacon a világ legtöbb részén duopóliumot élvez, versenyükbe senki sem tud beleszólni. Az értékesített gépek számában sokáig nem tudta az európai gyártó utolérni az amerikai Boeinget, de 2002-ben fordult a kocka, és több mint egy évtizedig az Airbus állt az élen. Tavaly jött az újabb váltás, 2012-ben az amerikai cég 601 gépet szállított le, míg az Airbus csak 588-at. Noha a legtöbb gépet mindkét cég a 150 fős keskenytörzsűeknél adja el (nagyrészt a B737-tel és az A320 családdal), a Boeing győzelme jórészt épp a Dreamliner-szállítások felfutásának volt köszönhető. A mostani műszaki problémák és a gyártás esetleges leállása ezt az előnyt sodorja veszélybe.
Balesetveszély azért nem volt
Az akkumulátorhiba érdekessége, hogy a Dreamlinerekben használt akkukkal lényegében azonos, csak kisebb lítiumion-energiaforrásokat használnak a laptopokban, illetve az elektromos autókban. Persze nem ugyanolyan veszélyforrásról van szó, ha egy laptop akkuja melegszik túl, mint ha egy óceán felett repülő gép fő rendszerei kerülnek veszélybe. Mindenesetre az ilyen típusú akkuk hajlamosak túltöltöttség vagy túlmelegedés esetén a gyulladásra, oltásuk is nehéz, ezért a mostani fokozott készültség. Ezzel együtt az illetékesek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a gépek sokszoros védelemmel rendelkeznek, még kisebb balesettől sem kellett egy pillanatig sem tartani.
A témában nyilatkozó szakértők mindenesetre úgy vélik, a helyzet még kezelhető a Boeing számára. Rövid távon természetesen negatív hír a gépek földre kényszerítése, a gyártó részvényeinek árfolyama azonnal 2 százalékot esett is a hírre, de a repülésben a biztonság elsődleges fontosságú, s ha sikerül a problémát megoldani, az hosszabb távon kedvező hatással lehet a repülésbiztonságról alkotott képre is. Egy új típus esetén egyébként is mindig vannak gyermekbetegségek, arról azonban megoszlik a szakértők véleménye, hogy a mostani probléma általánosnak tekinthető-e. Repülési fórumokon mindenesetre sokan felemlegetik, hogy a repülőgépalkatrész-beszállítók nagyon nagy nyomás alatt dolgoznak, s ez a kelleténél több hibás terméket eredményez.
Ezzel olcsóbb repülni
A széles törzsű Dreamlinert még a 90-es években kezdték kifejleszteni. Eleinte a legnagyobb utasszállítók, a 747-es Jumbók utódjaként számoltak velük, később a 220-300 fő befogadóképességű 767-esek kiváltása lett a cél.
A fejlesztés során a legfontosabb szempont a gazdaságos üzemeltetés volt, az új hajtóművek és a lehető legjobb aerodinamikai jellemzők mellett ebben kiemelt szerepe volt az új kompozitműanyagoknak, melyek könnyebbek, rugalmasabbak és tartósabbak is a fémeknél. Az eddigi tapasztalatok szerint a gépek fogyasztása több mint 20 százalékkal alacsonyabb a 767-esekénél, nem véletlen, hogy 850 darabra rúg a Boeing megrendelés-állománya a típusból. Jelenleg a gépek fele Japánban repül, a többi elszórtan a többi kontinensen. A LOT Dreamlinerjei 252 utast tudnak szállítani.
Jelenleg attól még nem kell tartania a Boeingnek, hogy potenciális vevői átpártolnak az Airbushoz, mivel utóbbi hasonló modelljeire még sok évet kell várni. A logisztikai problémák viszont lelassíthatják a gyártást, és csúszást okozhatnak a szállításban. Jelenleg hat új Dreamliner áll a Boeing-gyár udvarán szállításra várva, és további négy a gyártósor utolsó szakaszán.
A menetrendi, géppótlási nehézségeket a nagyobb légitársaságok könnyebben át tudják hidalni, a japán társaságok például csak néhány hosszú távú járatot töröltek, a többségnél tudnak pótgépet szerezni. Bérelt gépekkel a kisebbek is csökkenteni tudják a törlések számát, de ez igen költséges, és mivel teljesen bizonytalan, hogy meddig tart a leállás, nehezen is tervezhető.
Jól kiszúrtak a lengyelekkel A komoly pénzügyi gondokkal küszködő, s decemberben újra az állam által feltőkésített lengyel cég számára különösen nagy érvágás a gépek leállítása, ami ráadásul a létező legrosszabb pillanatban következett be. Nagy médiakampányt építettek arra, hogy bemutassák, ők a típus első használói Európában, december óta rövidebb útvonalakon reptették a gépeket berepülési, személyzetkiképzési, s persze gépbemutatási céllal. Néhány napja nagy felhajtás közepette fordultak meg Budapesten is a lengyel 787-esek, s január 16-ára időzítették az első igazi hosszú távú járat indítását. A gép még elrepült Varsóból Chicagóba, de épp akkor érkezett a döntés a típus földre kényszerítéséről, amikor leszállt, így már nem tudott visszatérni Lengyelországba. A másik lengyel Dreramliner Szeczinben rekedt. A LOT szóvivője bejelentette, hogy kártérítést kérnek a gyártótól a kieső gépek miatt, azt azonban jelen pillanatban senki sem tudja, hogy meddig maradnak a gépek a földön. Az amerikai hatóság közleménye leszögezi, hogy a Boeingnek kell bizonyítania a gyanússá vált akkumulátorok biztonságosságát. Az FAA szerint ugyanis ha a jelenlegi helyzet fennmarad, az akkumulátorok hibája a gépek fontos elektromos rendszereiben is kárt okozhat. |