Budapest 19 hellyel esett vissza az EIU idei World Cost of Living Survey listáján, ami azt jelenti, hogy jelentősen olcsóbbá vált a kutatásban vizsgált 93 ország 140 városához képest. A brit Economist-csoport kutatóintézetének elemzői egy 160 termékből álló fogyasztói kosáron keresztül hasonlították össze az árszínvonalakat, az eredményeket pedig a New York-i árakhoz viszonyították, amely a 100-as bázisértéket kapta.
A magyar főváros egyébként nincs egyedül a relatív árcsökkenésben: a régió fővárosai ugyancsak két számjegyű visszaeséseket produkáltak a listán. A 96. helyezésével Budapest a rendszerváltó országok fővárosainak középmezőnyében foglal helyet (lásd táblázatunkat).
Város | Árszint (New York = 100) | Helyezés a 140 város közül | Változás a helyezésben |
Moszkva | 91 | 46. | -5 |
Szentpétervár | 86 | 57. | -7 |
Prága | 83 | 64. | -16 |
Kijev | 72 | 90. | +9 |
Varsó | 71 | 93. | -14 |
Budapest | 70 | 96. | -19 |
Szófia | 67 | 104. | -2 |
Belgrád | 65 | 108. | -22 |
Bukarest | 54 | 126. | -12 |
A legdrágább az élet a világon Tokióban és Oszakában, még annak ellenére is, hogy Japánban az elmúlt négy évben folyamatosan csökkentek a fogyasztói árak. Tokió indexe 152, Oszakáé pedig 146 pont az így kialakított skálán. A harmadik és a negyedik helyen két ausztrál nagyváros, Sydney és Melbourne végzett, miután az elmúlt évben jelentősen emelkedtek az árak az elsősorban értékes nyersanyagkincseinek köszönhetően stabil növekedést mutató országban.
A legdrágább európai város a holtversenyben negyedik Oslo lett, amelyet Szingapúr, Zürich, Párizs, Caracas és Genf követett a listán. Tokió az elmúlt 20 hasonló felmérés során 14 esetben végzett a legdrágább városként. A tavalyi listán ugyanakkor csak második volt a japán főváros Zürich mögött.
A legolcsóbb város a pakisztáni Karacsi volt, ahol a New York-inak mindössze a 44 százaléka az árszínvonal, csakúgy, mint az indiai Mumbaiban (korábbi nevén Bombay).