Blokkolják a Wizz Airt

Jogi és gazdaságpolitikai nehézségek gátolják a Wizz Airt abban, hogy Budapestet több Európai Unión kívüli országgal is összekösse. Moszkva és Isztambul védi saját légitársaságának monopolhelyzetét. A cég ugyanakkor szépen hízott tavaly, részben annak köszönhetően, hogy a Malév kiesése miatt keletkezett helyre Budapesten jól mozdult rá.

Nyögvenyelősen halad a Wizz Air moszkvai és isztambuli járatának beindítása. Az orosz és a török hatóságok élnek a jogi lehetőségekkel, és nem sietik el a magyar társaság kijelölését a két útvonalra. A Wizz Air - Kijev és Tel-Aviv után - a Malév helyét vehetné át ezekben a városokban is, ám az országok közötti egyezményeknek megfelelően ehhez arra lenne szükség, hogy a magyar és a helyi hatóságok egyaránt kijelöljék erre a célra. (Az Európai Unión kívülre való repülés piaca nem liberalizált, egyezmények rendszere szabályozza.)

"A magyar fél minden tőle telhetőt megtesz az ügy érdekében, nem ez gátolja az előrelépést" - mondta egy háttérbeszélgetésen Váradi József, a légitársaság első embere. Amíg magyar részről nem repülik az útvonalat, addig az Aeroflot és a Turkish Airlines monopolhelyzetben van, és viszonylag magasan tarthatja az árait, ezt a pozíciót pedig konzerválja a kijelölések elhúzódása.

Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója

A Közel-Kelet lehet a célpont

A járatok ügyét a kormányközi tárgyalásokon többnyire csomagban kezelik, vagyis a jóváhagyások csak úgy képzelhetők el, ha a magyar fél cserébe érdemben fel tud kínálni valamit a partnereinek. Váradi József elmondta, a Wizz Air ezenkívül még fél tucat úti cél esetében kezdeményezte, hogy a nemzetközi egyezmények szerint jelöljék ki szállítónak, konkrét városokat azonban egyelőre nem említett. A Malév egykori balkáni célpontjai mindenesetre nincsenek a célkeresztben, ezek az útvonalak önmagukban nem hoznak elég utast, a Malév is többnyire a Budapesten átszállókat szolgálta ki velük. Így vélhetően további közel-keleti országokról lehet szó.

A Wizz Air várhatóan két számjegyű bevételnövekedést fog bejelenteni két fő cégében, a magyar és az ukrán székhelyű társaságaiban. A pénzügyi évet március végén zárja a csoport, a magyar leányvállalat egy évvel ezelőtt 250 milliárd forintos forgalom mellett 8,8 milliárdos üzemi szintű és 16,5 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt ért el. A légitársaság egyre nagyobb mértékben kíván keleti úti célokra támaszkodni forgalmának növekedésében, az Európai Unión kívülről jelenleg a csoport bevételének csak 10-15 százaléka származik.

Az idén drágulnak a jegyek

Váradi József szerint minden piaci körülmény arra mutat, hogy az átlagos repülőjegyáraknak emelkedniük kell. "Az üzemanyagárak növekedése, a légi irányítási rendszerek magas díjai, illetve a repülőterek által a válság miatt magasan tartott reptéri díjak egyaránt emelik a repüléshez kapcsolódó átlagos költségszintet, amelyet a légitársaságnak ki kell gazdálkodnia" - mondta Váradi. Budapesten kivételes év volt a tavalyi, a Malév kiesése után minden piaci szereplő megpróbált nagyon alacsony árakkal pozíciót foglalni, az idén viszont az üzletmenet visszatér a megszokott kerékvágásba, azaz emiatt is magasabb árszint várható.

A Wizz Airnél jelenleg a bevételek 70 százaléka származik a jegyek eladásából, a többi a fedélzeti és extra szolgáltatásokból (például csomagdíjból) folyik be. Ez utóbbi sokkal jobban tervezhető, mint a jegy ára, amely jobban ki van téve a helyi fizetőeszközök árfolyamváltozásainak. Ezért a légitársaság természetes célja az egyéb bevételek növelése. Váradi szerint a nagyobb fedélzeti poggyászokra kivetett díj rendszere bevált, az utasok nem fordultak el a bevezetése miatt a társaságtól, a csomagok fedélzeti elhelyezése gyorsabb lett, vagyis a gépek ilyen problémák miatt biztosan nem késnek.