Az unión belül szabad az égbolt, bárki oda indít járatokat, ahova csak akar. Keletre viszont csak az érintett államok által kijelölt légitársaságok repülhetnek, ezért a Wizz Airnek nagy szüksége van arra, hogy jó viszonyt alakítson ki az érintett országok kormányaival. A bakui járat bejelentésekor először fordult elő, hogy magas rangú magyar kormány-tisztségviselő ült a Wizz Air vezérének oldalán.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár nem titkolta, hogy komoly egyeztetések voltak az azeri és a magyar hatóságok között a járatnyitásról. Hasonló esetben általában mindkét ország kijelöl egy-egy légi céget az útvonal repülésére, amelyet a másik is engedélyez. Baku esetében azonban az azeri nemzeti légitársaság nem kívánt a piacra lépni, az azeri hatóságok mégis engedélyezték a Wizz Air megjelenését.
Ez főleg annak fényében érdekes, hogy Moszkva és Isztambul esetében a Wizz már rég megkapta az engedélyeket magyar oldalról, azonban az orosz és a török hatóságok nem adják meg az áldást a másikról. Szijjártó egyébként elmondta, hogy jövő heti moszkvai tárgyalásain komoly erőfeszítéseket tesz majd ez ügyben.
A közvetlen bakui járattól az államtitkár természetesen az üzleti kapcsolatok további javulása mellett a turistaforgalom fellendülését is várja. A járat valószínűleg sikerre van ítélve. Nem is annyira a magyarok érdeklődése miatt, hanem mert jelen pillanatban meglehetősen kevés cég repül Európából Bakuba, ráadásul igen drágán - a Wizz árai nyilvánvalóan csökkentésre kényszerítik a konkurenseket, ez pedig tankönyvi módon hozza az utasszám emelkedését.
A Wizz Air vezérigazgatója nem titkolja, hogy az azeri utasok tekintélyes része továbbutazik majd Budapestről, s noha a Wizz nem biztosít csatlakozást, az utasok ezt a problémát megoldják maguk több jegy vásárlásával. A járat menetrendje is ezt tükrözi: a gépek este szállnak fel Budapestről, Bakuból pedig hajnalok hajnalán indulnak vissza. Így az érkező utasok rengeteg járattal repülhetnek tovább nyugatra, a fapados légitársaság nyilván abban bízik, hogy ezt egy másik Wizz Air járattal teszik. Más kérdés, hogy a hazai utasok számára ez a menetrend igen kedvezőtlen.
Viszont talán a budapesti turizmus is fellendülhet egy kicsit attól, ha a Baku felől érkező átszállók csak később utaznak tovább, hiszen így fél vagy akár egy-két napot is eltölthetnek Budapesten. Az új járat kapcsán Szijjártó azt is elmondta, hogy a Wizz Air segítségével több keleti országban is népszerűsítik majd Magyarországot, s ebbe a munkába a Magyar Turizmus Zrt. is besegít.
Persze a hazai utasokat elsősorban az érdekli, hogy érdemes-e Azerbajdzsánba repülni nagyjából 35 ezer forinttól induló retúr jegyárak mellett. Hivatalosan muszlim országról van szó, de volt szovjet tagköztársaságként sokan elfordultak a vallástól, meglehetősen sok az ateista, és kevés a mecset. Sajnos csak vízummal lehet beutazni, de ezt legalább el lehet intézni a budapesti azeri nagykövetségen.
A Budapest méretű Baku önmagában is megér két-három napot
A Budapest méretű Baku önmagában is megér két-három napot, óvárosa a világörökség része. Mecsetek, gyönyörű paloták, parkok, fürdők s újabban a plázák mellett felhőkarcolók is épülnek. A fővároson kívül a természeti látnivalók vonzzák a legtöbb turistát, a Kaukázus változatos tájain túl egyedülállónak számít a speciális mikroklímával rendelkező Gobusztán. Holdbéli tájak és egészen meghökkentő élményt nyújtó sárvulkánok láthatók itt. A nemzeti parkhoz tartozó sziklarajzmúzeum szintén a világörökség része. Az árak kissé alacsonyabbak, mint Magyarországon, de a minőségi szállodák igen drágák. A járatok június közepén indulnak, eleinte heti kétszer repül a Wizz Bakuba.