Az Air France Párizsból Budapestre tartó délelőtti járata 9 óra 25 perc helyett 10 óra 4 perckor szállt le a repülőtér honlapja szerint, míg a menetrend szerint 14 óra 55 perckor érkező gépet 17 óra 34 percre várják. Törölték a HOP diszkont légitársaság - ez az Air France leányvállalata - Lyonból Budapestre érkező kora délutáni, 13 órai járatát. Emellett az Air France törölte a 19 órai Párizs-Budapest járatát is. Késik az EasyJet járata is: 15 óra 10 perc helyett 16 óra 36 perckor érkezhet.
A francia polgári légiközlekedési igazgatóság (DGAC) szerint nyolc francia repülőtéren (Paris Beauvais, Paris Roissy, Paris Orly, Lyon, Nizza, Marseille, Toulouse és Bordeaux) 1800 járatot töröltek a napi átlagos 7650-ből. Ennek ellenére a repülőtereken nyugalom uralkodik, az induló járatok kis késéssel közlekednek, miután az előzetes intézkedéseknek köszönhetően csak azok az utasok jelennek meg a terminálokon, akiknek elindul a gépe.
A DGAC kérésére a légitársaságok járataiknak a felét már előzetesen törölték keddtől csütörtökig a két nagy párizsi és a jelentősebb vidéki repülőtereken. Az utasokat SMS-ben vagy e-mailben értesítették a törlésekről.
A francia légiirányítók legjelentősebb szakszervezete, az SNCTA az ágazatban tervezett "európai szabályozások nemzeti politikára gyakorolt közvetlen következményeire" kívánja felhívni a figyelmet, és nem támogatja Brüsszelnek az egységes európai légtér létrehozására irányuló tervét. A háromnapos sztrájkfelhíváshoz szerdától további szakszervezetek és az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) is csatlakozik.
A több mint tíz éve megszületett elképzelés célja a határok megszüntetése az európai légtérben, és azzal párhuzamosan a kapacitás megháromszorozása, a légi közlekedés szabályozásának harmonizációjával a költségek felére csökkentése, valamint a környezetszennyezés 10 százalékos visszaszorítása.
Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa kedden terjeszti a reformot Strasbourgban az Európai Parlament elé, amellyel a tagállamok egy része azért nem ért egyet, mert az a légterük szuverenitásának megszűnésével járna.
Az Európai Unió 2010-ben döntött úgy, hogy 2012. december 4-ig a 27 légiirányítási körzetet kilenc, úgynevezett funkcionális légtérblokkba szervezik át, és kialakítják az egységes európai légteret (EEL), a nemzeti érdekek azonban ezt jórészt felülírták, és a közös légtér egyelőre nem valósult meg. Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina 2011 májusában írt alá megállapodást egy ilyen légiirányítási blokk létrehozataláról.