A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya, a Korall-tengerben található, nem messze Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. Kétezer kilométer hosszan húzódik, 34,4 millió hektáron, és még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll. 1985 óta a korallok több mint fele veszett el a klímaváltozás, a szennyezés és a túlhalászat következtében. Januárban ráadásul az ausztrál hatóságok engedélyezték a közelben lévő Abbot Point-i szénkikötő bővítését, emiatt 3 millió köbméter üledéket kotornak ki a tengerfenékből, és raknak le 24 kilométerrel odébb. A Nagy-korallzátonyt 1981 óta tartják számon a világörökség részeként. Korábbi élménybeszámolónkat itt olvashatják róla.
Az ecuadori Amazóniában található Yasuni Nemzeti Park a Föld egyik legnagyobb biodiverzitású területe. Több mint 4 ezer növényfaj, 170 emlős- és 610 madárfaj él a Bács-Kiskun megyénél alig nagyobb területű parkban. Yasuni a waorani indiánok otthona is, akik vadászatból és gyűjtögetésből élnek. A terület arról nevezetes még, hogy becslések szerint 800 millió hordónyi kőolaj van alatta, az ecuadori kormány pedig tavaly engedélyt adott a kibányászására.
Sapa egy eldugott város Vietnam északi hegyei között, és gyönyörű, teraszos rizsföldjeiről híres. A turisták a 2000-es évek elején kezdték el felfedezni az 1500 méter magasan fekvő, festői szépségű helyet, azóta viszont fokozatosan Vietnam egyik fő attrakciójává kezd válni. Az autentikus településből így egyre inkább kirakatváros lesz, ami lassan lerombolja eredeti vonzerejét. Vietnamról korábbi beszámolóink itt, itt, itt és itt olvashatók.
Mianmar (korábbi nevén Burma) egyik nevezetessége Bagan, ahol több mint 2200 templom található. A szerencsésebb turisták már régen felfedezték, Mianmar azonban csak most kezd igazán nyitni a külvilág felé, így érdemes sietni, ha egyedül akarunk sétálni a templomok között. Baganról itt írtunk nemrég, Mianmarról pedig itt és itt olvashatnak további beszámolókat.
Nehéz úgy beszélni Vientianéról, mint egy fővárosról: mindenütt kellemes sétányok, zöld parkok, andalgó párok, vidám fiatalok, indiai, francia és helyi éttermek, színes látnivalók. Épp ezért keresik fel egyre többen azok a turisták, akik délkelet-ázsiai körúton vannak. A nyugalomnak azonban hamarosan vége szakadhat, mivel a város hatalmas építkezések előtt ál, amelyekért kínai és vietnami társaságok versengenek. Laoszról beszámolónk itt olvasható.
A Kilimandzsáró egy vulkán, Tanzánia és egyben Afrika legmagasabb hegycsúcsa. Az egyenlítőtől 320 km-re, délre található, de mivel 5985 méter magas, a csúcsát hó és jég fedi. Kutatások szerint 1912 és 2000 között a hegy hómennyisége több mint 80 százalékkal csökkent a globális felmelegedés következtében. Egyes kutatók szerint a Kilimandzsáró hava 2015 és 2020 között teljesen eltűnik, ezért érdemes addig megnézni.
A Karib-térség legnagyobb városának sajátos hangulatuk van: gyarmati korból való épületek, 50-es évekbeli amerikai autók és a 90-es évek közepére jellemző internetes sávszélesség. Észak-Korea mellett Kuba az egyik olyan kommunista ország, ahol a Szovjetunió összeomlása nem hozott rendszerváltást. Ez az ott élőknek máig tartó nélkülözést okoz, ám a turistáknak valóságos kuriózum a lepukkant épületek és forradalmi plakátok között barangolni a McDonald's-mentes utcákon. Senki sem tudja, mit hoz a jövő, de egy esetleges politikai nyitással mindez biztosan megváltozik. Korábbi interjúnkat Horvát János volt havannai nagykövettel itt olvashatja, beszámolóinkat pedig itt, itt és itt találja.
Közép-Amerika legnagyobb tava, a Nicaragua-tó tizennégyszer akkora, mint a Balaton, de nemcsak a mérete miatt különleges. Eredetileg a Karib-tengerhez tartozott, de a földfelszín lassú emelkedése elvágta a tengertől, a vize pedig szép lassan édesvízre cserélődött. A tóban cápák élnek, amelyek – más választásuk nem lévén – hozzászoktak az édesvízi léthez. A tavat a San Carlosnál induló San Juan-folyó köti össze kelet felé a Karib-tengerrel, a nyugati partja pedig alig 25 kilométerre van a Csendes-óceántól. Mindezek miatt sokáig Nicaragua tűnt a Közép-Amerikát átszelő hajózási csatorna optimális helyének – végül aztán Panama lett a befutó. Ez azonban hamarosan megváltozhat: tavaly a nicaraguai parlament egy hongkongi cégnek adott koncessziót egy új csatorna megépítésére. A munka az idén decemberben kezdődik, és a tervek szerint 2019-re készül el. A várható hajóforgalom pedig nemcsak a környezeten hagy majd nyomot, de a meseszép Ometepe-sziget nyugalmát is felboríthatja, amelyről korábban itt írtunk beszámolót.
Az Aral-tó Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó. 1960-ban még a Föld negyedik legnagyobb tava, ma már három kisebb tóra osztódott, először egy északi és déli részre, majd a déli rész 2003-ban még tovább hasadt két kisebb tóra. A tavat tápláló folyók, az Amu-darja és a Szir-darja vizének öntözésre való felhasználása, valamint mikroklimatikus változások következtében az 1960-as évektől a tó vízszintje jelentősen csökkent. Napjainkra egyik folyó sem éri el a folyamatosan pusztuló Aral-tavat.
Nuuk a világ legnagyobb szigetének, Grönlandnak a fővárosa. A dán parlament 2009-ben szavazta meg azt a megállapodást, amelynek alapján a dán fennhatóság alatt álló terület autonómiája kibővül, többek között megkapja az ellenőrzést az ásványkincsek fölött. A grönlandiak élni is akarnak ezzel a jogukkal, így várható, hogy a most csendes, mindössze 15 ezres városka több ezer bányászt fogad majd a világ minden részéről.