Kölnben a németek verik a neonácikat

Ha Kölnbe váltott menetjegyet, de megérkezésekor papagájrajok köröznek a feje felett, és egy szót sem ért a bennszülöttek karattyolásából, holott azt képzelte, hogy tud németül, ne essen kétségbe – tényleg Kölnben van.

Köln bolond város. A papagáj az egyik leggyakoribb madár, és saját nyelve van, amelyet annyira nem értenek a nem ide születettek, hogy a helyi újságban hetente nyelvleckét közölnek.

A papagáj az egyik leggyakoribb madár (illusztráció) Forrás: Flickr/Summer Skyes11

A botanikus kertben pálmafák sorakoznak, a rózsa télen is virágzik, és nyúlcsaládok szökellnek elő a bokrokból. Egy olyan városban, ahol egy telken van a dóm, a főpályaudvar meg a bilikék sátorponyvával borított, betonelemekből összerótt operaház, a Ludwig Múzeum meg a Római-Germán Múzeum, nem kell sokáig járkálni, hogy történjen valami.

A botanikuskertben pálmák és szobrok Forrás: dr. Brodszky Ildikó

A belváros egy nap alatt bejárható, elindulunk a dómtól, lemegyünk a Rajna-partra, aztán a párhuzamos utcán vissza.

Köln megengedheti magának, hogy bolond legyen, megvan a tehetsége hozzá. A középkorban a legnagyobb európai város volt, árumegállító joggal, a Rajna partján most is ott sorakoznak a piacok: a Heumarkt, Altmarkt, Buttermarkt, Fischmarkt, meg a kicsit távolibb Neumarkt.

Elindulunk a dómtól Forrás: dr. Brodszky Ildikó

Most meg a német televíziózás központja, itt működik a WDR, a legnagyobb közszolgálati tévé és az RTL is. Nincs olyan kölni, aki ne találkozott volna már az utcán Semir Gerkhannal a Kobra 11-ből, mert a sorozatot is itt forgatják.

Csodás kertek kívül-belül

Köln nem nagyon szép, de igazán kényelmes város. A házak nagy része három-négyemeletes bérház, remek állapotban, kis parkkal körülvéve. A 20. század elején épült utcák meg háttal egymásnak fordulnak, és középen csodás kis belső kertek vannak.

Mindenütt zöld Forrás: dr. Brodszky Ildikó

Ilyen a mi utcánk is, a Taunusstrasse. Ez a csóró végén van Kölnnek, ami azt jelenti, hogy a Rajna jobb oldalán fekszik. Itt lakik a bevándorlók legnagyobb része. Az utca délies jellegű, és ettől nagyon barátságos. Ez annak köszönhető, hogy a lakosok nagy része marokkói, a boltok kilencven százaléka az ő igényeiket elégíti ki: két marokkói bútorbolt, három arab zöldséges, Sahra pizza, marokkói kávézók, fodrász.

A férfiak úgy déltájban kezdenek kiszivárogni az utcára, és késő éjszakáig ott kaszinóznak. Délután a kisgyerekek is csatlakoznak hozzájuk, de a nők természetesen sohasem. Nőt főképp denevér formájában, feketébe vagy barnába burkolva lehet látni, leginkább babakocsit tolva, pár gyereket terelgetve.

A szemben lévő házban krisnás imaház van, ahol vasárnap kora reggel már gajdolnak. Két házzal odébb a muszlim imaterem a marokkói egyesület épületében, onnan a pénteki nagyima után rajzanak ki a hálóinges, strandpapucsos, szakállas férfiak, akik sokáig még az utcán állnak csoportokban, és vitatják a világ folyását.

Taunusstrasse Forrás: Flickr/ linnhilda

Van azonban az utcában két német intézmény is, amely már több mint százéves, egy patika és egy háztartási bolt. A háztartási bolt mellett levő kapu fölött még ott van az eredeti cégfelirat, az 1909-ben érvényes telefonszámmal.

A gyógyszertár a napokban volt százéves, ebből az alkalomból az alapító unokája, aki ma viszi a boltot, kitette az alapító okiratot, a nagyapja diplomáját, régi fényképeket, tárgyakat, és mindenféle árengedményeket is adott.

Németek verték a neonácikat

Az utcánk egy afrikai többségű utcába, a Trimbornstrasséba torkollik, amelynek jellegét a közepén található Adelvie nevű, afrikai eredetű élelmiszereket forgalmazó bolt meg a dögletes halbűz határozza meg.

A hátsó udvarban valószínűleg halhullahegyeket rejtegetnek, ezek bűze belengi az egész utcát. Aztán következik a Kalker Hauptstrasse, ahol meg a törökök viszik a prímet. Érdekes volt látni, amikor az európai uniós választások előtt ebbe a háromszögbe jött uszítani az Alternative für Deutschland nevű szélsőjobboldali párt.

A németek verték a neonácikat Forrás: Flickr/Joel Kramer

Miközben a maroknyi neonáci a bevándorlókat szidta, a nevezettek unott képpel nézték őket az ablakokból és a lezárt utcáról, aztán amikor egy csoport bőrfejű beszivárgott közéjük, és pimaszkodni kezdett, nagyon megverték őket – nem a bevándorlók, hanem a németek.

Kölnnek a legfőbb jellegzetessége és a legizgalmasabb oldala, hogy annyiféle ember lakja. Beszállni egy villamoskocsiba felér egy szociológiai tanulmánnyal. És kellemesen borzongató elképzelni, hogy micsoda keveredések alakulnak ki, ha ez háborítatlanul így megy még vagy száz évig. Feketét, fehérek, sárgák vígan keverednek, csak a törökök maradnak ki a társasjátékból.

Mindenki be van öltözve, a villamoson nem jár az ellenőr

Köln komoly város, rengeteg pénzt termel, de ez nem látszik rajta, olyan mintha egész évben a karneválra készülne. És ez valóban így van, vagy száz egyesületben tervezik a következő évi felvonulást. A karnevál november 11-től februárig tart, de az igazi ereszd el a hajamat februárban van.

A Weiberfastnacht a nőké, a Rosenmontag mindenkié, ilyenkor a villamosból reggel kilenckor mindenféle rendű és rangú papok, feketére mázolt pszeudoafrikaiak, bohócok, bőrnadrágos bajorok és egyszerű merev részegek özönölnek elő.

Láttam öt méhecskét búvárszemüvegben, egy egész kalózcsapatot, véres szájú vámpírt, kétméteres svábbogarat, megállapodott úriembert koponyás-lábszárcsontos szemfedővel, és az úriasszonyok is legalább egy lila parókát feltesznek. Mindenki be van öltözve, és a villamoson nem jár az ellenőr. Viszont a mentőautók sűrűn szirénáznak.

Karnevál Kölnben Forrás: Flickr/Hans Dorsch

A hamvazószerda – Aschermittwoch – a karnevál utolsó napja, a kutyák is kalapot hordanak. A temetkezési vállalkozó kirakatában bohócbabák támasztják az urnakínálatot, a kirakat párkányán pezsgősüvegek, a gyászhuszárok a főnökkel együtt pezsgőznek az utcán.

Popper Péter szerint jó volt a régi görögöknek, hogy Dionüszosz ünnepén kiereszthették magukból az állatot, amely aztán az év hátralevő részében békésen meghúzta magát. Kölnben békés meghúzásról szó sem lehet, lehetőleg minden pénteken gyakorolnak a farsangra.

Nyugalom van, béke és derű

Köln gazdag város, mégsem költ csicsára, pöffeszkedésre. A legjobb példa erre a közlekedés. A villamos itt multifunkciós: ha kell, lemegy a föld alá, néhány megállónyit ott halad, aztán megint kibukkan. Ezért aztán U-Bahnnak, metrónak nevezik. A Rajna alatt viszont sohasem megy át, inkább hídon teker, legalább látszik a panoráma. A HÉV olyan, mint egy japán gyorsvonat, hosszú, halk, sebes, és bemegy a város közepébe. Minden környező kisvárosba kivisz, gyakran jár, éjszaka is.

Dóm-főpályaduvar-HÉV-kombó Forrás: Gontár Masa

Kölnnek vannak rossz oldalai is, bizonyára. Az időjárás naponta legalább ötször változik, és mindennap esik. A villamoson csak szimbolikus ablak van, a trópusi hőségben meg lehet fulladni. Az utcán köpködnek, és sok helyen piszok van. A bevándorlók magukkal hozzák a kellemetlen szokásaikat is, és ragaszkodnak hozzájuk. De az emberek vicces kis kétmacskányi kutyákat tartanak, és nyugalom van, béke meg derű. És biztonság is.