Itt van Machu Picchu kistesója

Peruban szeretnék átterelni a turistákat a felhőharcosok eddig nehezen megközelíthető romjaira.

A Peruba látogató turisták első számú célpontja Macchu Pichu, az egykori inka birodalom romvárosa. A Cuscótól 80 kilométerre, 2430 méter magasan található romok nem véletlenül ennyire népszerűek, hiszen a világ egyik egy leglátványosabb nevezetességéről van szó (korábbi beszámolóinkat itt, itt és itt olvashatja róla).

Ha a képre kattint, megnézhet egy 16 gigapixeles, zoomolható fotót a Machu Picchuról Forrás: Kun-Szabó Mariann

A perui kormány azonban megelégelte, hogy miközben Machu Picchura egyre elviselhetetlenebb turistaáradat zúdul, az ország más látnivalói alig kapnak figyelmet. A közelmúltban ezért olyan tervet jelentettek be, amelynek keretében új életet lehelnek az északi területeken lévő csacsapoja emlékekbe.

A csacsapoják kultúrája prekolumbiánus dél-amerikai civilizáció volt, nevük kecsua nyelven felhőharcost jelent. Noha a mostani Peruban, az Andok hegyei közt éltek, feljegyezték róluk, hogy világos bőrük és szőke hajuk volt. A népet az inkák nem sokkal a spanyolok érkezése előtt igázták le, így kevés hiteles információ maradt fent róluk.

Múmiák az őserdőben

A csacsapoják városairól keveset tudtak egészen a 1990-es évekig. 1998-ban, Sonia Guillen kutatócsoportja 200 csacsapoja múmiát talált az amazóniai őserdőben, a "Kondorkeselyűk lagúnája" nevezett lelőhelyen, egy ősi szent tó partján. A holtakat szokatlan módon a falakba építették, ezzel vélhetően rituális védelmet is biztosítottak.

Aya-Chaqui szarkofágjai Forrás: Flickr/Jorge Gobbi

Épületeik jellemzően kör alakúak, kőből épített masszív házaikban a kövek egy részét úgy építették be a falba, hogy azok geometriai formát adjanak ki. A belső falakon geometriai minták, kígyószobrok és különös, kőből faragott arcok díszítik. Az ablakok kicsik és nagyon magasra kerültek. A hegyek lejtőin teraszos földművelést folytattak, burgonyát, kukoricát és más gabonanövényeket termesztettek.

Kuelap fontos erőd volt

Legfontosabb településükett, Kuelap erődjét az időszámításunk szerinti 6. században kezdték el építeni, vélhetően a huari birodalom támadásai elleni védelem céljából. Az Utcubamba völgyre néző erődítményébe szűk folyosókon lehetett bejutni, ami valószínűleg szintén védelmi célokat szolgált. A 600 méter hosszú, 100 méter széles területen több mint négyszáz épület volt. A 16. század közepéig lehetett lakott, és 1843-ban fedezték fel újra.

Kuelap bejárata Forrás: Flickr/Jorge Gobbi

A perui kormány most azt szeretné, hogy a kevéssé ismert és nehezen megközelíthető csacsapoja romvárosokat Machu Picchuhoz hasonló turistalátványossággá tegye. A revitalizációs terv központja Kuelap lenne, de olyan más, 9. századi településeket is bevonnának, mint Sipan, Chan Chan, Leymebamba és Gran Pajaten – írja a Jaunted.

Kuelap romvárosa Forrás: Flickr/Jorge Gobbi

Első lépésként egy felvonót építenének. Ez könnyebbé tenné a 3000 méter magasan fekvő Kuelap megközelítését, amely a többi romhoz hasonlóan egy hegygerincen a felhőerdőben található. A 18 millió dollárért megépülő felvonó 2016-ban kezdheti meg működését, és óránként 1000 utas szállítására lesz képes.

A projektről itt látható egy spanyol nyelvű videó.

Ha elkészül a felvonó, és Kuelap ismertté válik a turisták körében, akkor hozzákezdhetnek a többi romváros rehabilitációjához. „Kuelap könnyedén válhat egy második Machu Picchuvá" – mondta bizakodón a terv bejelentésekor Ollanta Humala perui elnök. Hogy a turisták is így gondolják-e, azt meglátjuk.

Kuelap romjai Forrás: Flickr/Jorge Gobbi

Kuelap romjai Forrás: Flickr/Jorge Gobbi

Kuelap romjai Forrás: Flickr/Jorge Gobbi