A lengyel Liverpool lepukkantan is elragadó

A Manufaktúrába, a volt textilgyárba ma már szórakozni járnak az emberek

Habár Lódz Lengyelország második legnagyobb városa, turisztikailag mégsem kap olyan nagy figyelmet, mint mondjuk Krakkó vagy Varsó. Pedig vörös téglás épületei, falfestményei, szobrai és barátságos lakói egészen különleges élményt nyújtanak.

2013 nyarán találtam egy nagyon olcsó repülőjegyet Poznanból Bergenbe. Úgy alakult, hogy négy nappal a gép indulása előtt érkeztem meg Lengyelország fővárosába, és mivel Varsót már ismertem, úgy döntöttem, egy másik hely felfedezésével töltöm a rendelkezésemre álló időt. Böngészni kezdtem a térképet, mi esik útba Poznan felé, és kiderült, hogy Lódz pontosan félúton van a két város között.

Lengyelországban könnyű couchsurfingelni

Már csak egy dolog volt hátra, eldönteni, hol fogok megszállni. Korábbi lengyelországi utamon a couchsurfing adta lehetőségeket használtam, és úgy tapasztaltam, hogy Lengyelországban nagy népszerűségnek örvend ez a közösségi oldal. Most sem jelentett nehézséget a hostkeresés, hamarosan rátaláltam vendéglátómra, egy frissen diplomázott, 25 éves jogászlányra, Martára, akinél két éjszakát töltöttem.

Lódz első pillantásra lepukkantnak tűnik, de megvan a maga hangulata Forrás: Darányi Zsófia

Marta kijött elém a buszállomásra, majd a csomagjaim lepakolása után máris nyakunkba vettük a várost. Célpontunk a Manufaktúra, Lódz legnagyobb, ma már nem működő textilgyára volt. A gyárépületből szórakoztatóközpontot alakítottak ki, ahol bárok, irodák, múzeumok, éttermek, üzletek, sőt nyaranta még strandröplabdapálya is működik. Időközben besötétedett, úgyhogy a bárok és a park megtelt szórakozni induló fiatalokkal.

A Manufaktúrába, a volt textilgyárba ma már szórakozni járnak az emberek Forrás: Darányi Zsófia

A film és az utcaművészet városa

Következő nap, amíg Marta dolgozott, egyedül folytattam a városnézést. Hamar rájöttem, miért nevezik Lództ az utcaművészet városának. Európa egyik leghosszabb sétálóutcáján, a Piotrkowskán sétálva lépten-nyomon tűzfalfestésekbe vagy érdekes szobrokba lehet botlani. A filmgyártás jeleire is rá lehet bukkanni, hasonló csillagokat helyeztek el az úton, mint Hollywoodban, de a csillagok itt természetesen lengyel filmművészek neveit rejtik.

A városban rengeteg tűzfalfestés van, melyeket egy egész művészcsapat készít Forrás: Darányi Zsófia

Hogy miért nevezik a helyiek Lództ a lengyel Liverpoolnak? Mivel mindkét városban fejlett ipari termelés folyt, azon belül is a textilipar játszotta a legnagyobb szerepet. A gyárak és az épületek mindkét városban hasonló stílusban épültek. Mivel a falakat nem festették le, a várost a vörös tégla színe uralja. Engem Lódz egy kicsit New Yorkra is emlékeztetett (amelyet sajnos csak filmekből ismerek), mivel rengeteg olyan épületet láttam, melyeknek oldalán tűzlétra vezetett föl a tetőre.

A sok tűzlétráról nekem New York jutott eszembe Forrás: Darányi Zsófia

Lengyelország egyetlen Filmművészeti Múzeuma Lódzban kapott helyet. A múzeumot egy volt gyárigazgató palotájában rendezték be. Annak is érdemes kivételt tennie, aki nem igazán szeret múzeumokba járni, mivel maga az épület is gyönyörű, egy-két helyiségben az eredeti antik bútorokat is láthatjuk. A kiállítás bemutatja a filmgyártáshoz használt eszközöket, láthatjuk, hogyan fejlődtek évről évre. És persze az olyan híres lengyel rajzfilmfigurák, mint Lolka és Bolka történetével is megismerkedhetünk.

A Filmművészeti Múzeum egyes szobáiban meghagyták az antik berendezést Forrás: Darányi Zsófia

Filmfesztivál piknikhangulatban

Nyaranta ingyenes szabadtéri filmfesztivált rendeznek a város egyik parkjában. A filmeket eredeti nyelven játsszák, így ha szerencsénk van, kifoghatunk olyat, amit meg is értünk. Martával és a lakótársával mi is kimentünk a fesztiválra. A lányok hoztak pokrócot, útközben pedig vettünk pár üveg sört.

Lódz tele van parkokkal és érdekes szobrokkal Forrás: Darányi Zsófia

Lengyelországban rengetegféle sör és vodka között válogathatunk. Én a mézes és a bodzás változatot próbáltam ki mozizás közben. Sajnos pont egy német nyelvű, lengyel feliratos filmet vetítettek, amelyből egy szót sem értettem, de Marta szorgalmasan fordította nekem az eseményeket angolra. Ennek ellenére nagyon tetszett a fesztivál hangulata. Mintha piknikezni mentünk volna egy parkba, ahol extraként még egy filmet is megnézhettünk.

Szomorú, de elragadó város

A lengyelek azt mondják, Lódz nemcsak az elhagyatott épületei miatt tűnik szomorúnak, hanem mert a város lakói is szomorúak. Az egykor virágzó gyárak bezártak, sokan munka nélkül maradtak. Habár Lódz első látásra tényleg melankolikusnak és lepukkantnak tűnhet, mégis teljesen egyedi a hangulata.

Arthur Rubinstein, a legendás zongoraművész Lódzban született Forrás: Darányi Zsófia

Épületei és utcaművészeti alkotásai különlegessé teszik, lakói pedig barátságossá. Mindenhol nagyon kedvesen fogadtak, az idősebbek pedig különösen örültek nekem, amikor megtudják, hogy Magyarországról jöttem. Amikor Poznanban megkérdezték tőlem, melyik a kedvenc lengyel városom, gondolkodás nélkül rávágtam, hogy Lódz.