A Führerbunker másolatát több mint 500 kilométerre építik meg attól a helytől, ahol Hitler utolsó hónapjait töltötte a berlini Potsdammer Platznál. A Top Secret kiállítása nyáron nyitja meg a kapuit Oberhausenben, a Ruhr-vidéken.
„Egyelőre a tervezési szakaszban vagyunk" – mondta a thelocal.de lapnak Ingo Mersmann, a múzeum igazgatója. „Azt szeretnénk, hogy a családok és iskolás csoportok tanuljanak belőle, hogy valójában milyen volt: érezzék a szobák szűkösségét és a bunker dohosságát.
A múzeum igyekszik elkerülni, hogy az újból megépített bunker a náci ideológiával esetleg még mindig szimpatizálók zarándokhelyévé váljon. Azokon a falakon, ahol eredetileg Hitler arcképe volt, üres fekete keretek lesznek, hogy ne lehessen lerónia senkinek a kegyeletét.
Az újraépített bunker tartalmazza majd a náci vezető szobáit, a titkára hivatalát, a rádiós szobát, és a klinikát, amelyet Hitler személyi orvosa, Dr Morrell foglalt el. Az épületet a szövetségi levéltárból szerzett alaprajz alapján, illetve korabeli képek és dokumentumok alapján rekonstruálják.
A Führerbunker öt méterrel a föld alatt volt található a birodalmi kancellária alatt, az egykori kormányzati igazgatási központ, a Wilhelmstraße 77. volt a pontos címe. Az 5 méterből 4 méter vastag vasbeton fal védte a bunkerban tartózkodó személyeket, amelyre 1 méteres földtakaró került. Így az akkori legnehezebb, legpusztítóbb hatású légibombáktól is megvédte a lent lakókat.
Teljesen önellátó volt, egy dízelüzemű generátorral rendelkezett az elektromos áram termelésére, illetve saját levegőztető- és tisztító berendezés zárta ki a külvilág esetleges mérges gázait. Emiatt igen magas volt a zajszint bunkerban. Ezen kívül több beépített szivattyút is folyamatosan üzemeltettek, lévén az óvóhely alja alacsonyabban feküdt a Berlinben szokásos talajvíz szintjétől.
A berendezés Hitler külön kérésére spártai volt, a szobák szűkek voltak (a Führer dolgozószobája 12 m² volt), kevés embernek nyújtottak biztonságot. Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni.
Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt. Erre azért volt szükség, mivel ekkorra a Luftwaffe már teljesen elvesztette a Németország feletti légi uralmat, és a szövetségesek már éjjel-nappal bombázták a német városokat, így Berlint is.
Az alábbi felvételen Adolf Hitler és Eva Braun látható a berchtesgadeni Berghofban.
Eva Braun csak 1945 februárjában költözött véglegesen ide Münchenből, két helyiséget kapva Hitler szobája mellett. Áprilisban Joseph Goebbels a családjával is a bunker állandó lakója lett. Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte összes gyermekét feleségével együtt.
A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az új birodalmi kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt. A bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára. A bunker felett ma egy kis étterem, illetve egy szupermarket áll, az egykori vészkijárat fölött pedig ma parkoló terül el.