Tristan da Cunha vulkanikus szigetcsoport, illetve annak főszigete az Atlanti-óceán déli részén. A világ legelszigeteltebb lakott településének számít, a legközelebbi falu 2460 kilométerre északra, Szent Ilona szigetén van. A kontinensektől is igen távol helyezkedik el: Dél-Afrikától 2816 kilométerre, Dél-Amerikától pedig 3360 kilométerre van.
A fősziget egy 2062 méter magas, 11 kilométeres átmérőjű, kör alaprajzú vulkáni kúp. Oldalai meredekek, speciális felszerelés nélkül csak néhány helyen lehet rá felkapaszkodni. A kúp tövénél másodlagos vulkáni kitörések nyomán kisebb platók keletkeztek. A legnagyobb sík terület 6 kilométer hosszú és 600 méter széles. Itt élnek a sziget lakosai az Edinburgh of the Seven Seas nevű faluban, amit általában csak „a településnek" neveznek.
Éghajlata hűvös, viharos, csapadékos, de igazán hideg soha nincsen. A növényzet ezért szinte szubtrópusi. A fauna viszont az Antarktisz „közelsége" miatt szubarktikus: fókák, pingvinek, albatroszok élnek a szigeten. Több endemikus, röpképtelen madárfaj is kialakult az elszigeteltség körülményei között.
A szigetcsoportot Tristão da Cunha portugál admirális fedezte fel 1506-ban, partraszállását azonban a viharos tenger nem tette lehetővé. Az Atlanti-óceán viharainak gyakran kitett, lakatlan szigetcsoportot elsőként 1767-ben francia hajósok térképezték fel. Első állandó lakosa és egyben tulajdonosa, az 1810-ben idetelepedett amerikai Jonathan Lambert volt, akinek 1812-ben bekövetkezett halálát követően 1816-ban Nagy-Britanniához csatolták.
Közigazgatásilag Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha brit tengerentúli terület autonóm része. A szigetek népessége 271 fő, őseik az Egyesült Királyságból, Hollandiából, az Amerikai Egyesült Államokból és Olaszországból származtak. A lakosok összesen 7 családnevet viselnek, mindenki rokona egymásnak. Az egyetlen település rajta Edinburgh of the Seven Seas.
Turistaként eljutni Tristan da Cunhára nem könnyű, repülőtere nincs. Évente 8-9-szer mennek oda halászhajók Dél-Afrikából, ahonnan hat napig tart az út. Vagy be lehet fizetni egy expedíciós túrára, például erre, amely az argentínai Ushuaiából indul, és 31 nap alatt ér el az Ascención-szigetre. Előnye, hogy több helyen is megáll, hátránya viszont, hogy méregdrága: csak a hajójegy egy főre 6150 eurónál (1,9 millió forint) kezdődik, amire még rájön a repülés a kiinduló pontra, illetve az érkezési pontról.
A hasonlóan elszigetelt Szent Ilonáról, ahol viszont már javában folyik a repülőtér építése, itt írtunk korábban.