Olvasónk Sydneyből Budapestre repült az Emirates járatával, és a feladás előtt befóliáztatta 30 kilogrammos bőröndjét, amelyet egyébként kifejezetten erre az útra vásárolt. A gép lekéste a csatlakozást, ezért Dubajban kellett éjszakáznia, a hotelt természetesen a légitársaság fizette.
A feladott csomag talán ott sérülhetett meg, mivel azt ilyenkor nem adják ki az utasnak, hanem a repülőtéren vár a következő napi bepakolásig. A budapesti repülőtéren mindenesetre semmi gyanúsat nem talált bőröndjén olvasónk, ám amikor otthon levette róla a fóliát, egy körülbelül 10 cm-es törést fedezett fel rajta.
Azonnal felhívta a repteret, ahol azt a választ kapta, hogy fotózza le, és a megadott mail címre jelezze a problémát. Ezt meg is tette. Miután nem kapott választ, újból felvette a kapcsolatot a reptérrel, akik ezúttal válaszoltak, sőt, nem sokkal később az Emirates is jelentkezett (a légitársaságokat ilyen esetekben a Malév Ground Handling képviseli a budapesti repülőtéren, hozzájuk kell fordulni a panaszokkal).
Az Emirates munkatársa érdekes érveléssel próbálta meg elhárítani a felelősséget az okozott kárért. „Az Emirates légitársaság úgy tud a feladott poggyászért felelősséget vállalni, ha a feladáskor szemmel teljesen jól látható a poggyász állapota, azt nem takarja semmilyen más fólia stb. Miután Ön hivatalos céggel fóliáztatta a bőröndjét, így ezek a cégek vállalnak felelősséget poggyászsérülésért, hiányért és az esetleges lopásokért."
Miután olvasónk az Origóhoz fordult, mi pedig megkerestük az illetékeseket, felgyorsultak az események. A pórul járt utas hamarosan értesítést kapott arról, hogy bőröndjét mégis kicserélik, dacára a korábbi érvelésnek. A légitársaság kérdésünkre ezt válaszolta: „Az Emirates kivizsgálta az esetet. Félreértés történt, a légitársaság kompenzálja az érintett utast a csomagkárért." Ezután arról érdeklődtünk, hogy vajon ezek szerint ez hivatalos eljárásnak tekinthető-e minden olyan esetben, amikor a bőrönd be van fóliázva, ezt válaszolták: „A légitársaság minden ilyen ügyet egyedileg vizsgál ki."
A történet azért is furcsa, mert bár az Emirates kezdeti érvelésének van valóságalapja – a csomagot feladó munkatárs nem tudja kiszúrni a meglévő sérüléseket, ha a bőrönd be van fóliázva -, egy másik esetben fel sem merült a felelősség továbbhárítása a fóliázó cégre. Olvasónk a Wizz Airrel repült London Lutonba, és befóliázott bőröndje sarkát szakították be az egyik keréknél, amely így használhatatlan lett. A reptéren a Wizz Air partnerénél jelezte a problémát, felvették a jegyzőkönyvet, egy gyors e-mail váltás után pedig három nap múlva kapott egy szép új bőröndöt.
A Wizz Air megkeresésünkre azt közölte, hogy náluk nincs külön policy a fóliázott bőröndre, ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a nem fóliázottra. Az általános szabályok itt találhatók az utolsó menüpont alatt.
A Malév Ground Handling és a fóliázást Sydneyben és Budapesten egyaránt végző TrueStar Group nem válaszolt emailes megkeresésünkre.
A fenti esetekből is nyilvánvaló, hogy a fóliázás legfeljebb a kisebb karcolásoktól tudja megvédeni a bőrönd fedelét, a keményebb ütődések ellen nem véd. Márpedig a reptéri rakodó munkások nem bánnak kesztyűs kézzel a csomagokkal, egy durva videót itt nézhet meg erről. Ettől függetlenül a fóliázás hatékony fegyver lehet a reptéri szarkák ellen, akikről itt írtunk korábban részletesen.