Ez a sztori, amelyről az Aftenposten című norvég lap adott hírt, nem ma, hanem 65 évvel ezelőtt kezdődött. A norvégok 1951-ben ajándékoztak először karácsonyfát Izlandnak. Hogy miért? Mert a szigetországban nem volt egyetlen fenyőerdő (de fa sem nagyon), ahonnan az izlandiak kivághatták volna a saját karácsonyfájukat. 63 évig minden ment a maga útján; az Oslomarka nevű erdőben beindult a fűrész, a kiválasztott fát előbb teherautóra, majd hajóra, aztán újra teherautóra rakták, és az így érkezett meg Reykjavíkba.
A bajok akkor kezdődtek, amikor a fenyő a hosszú út során egyre több sérülést szenvedett. Megrepedezett, az ágai letörtek, a tűlevelek lehullottak. Az izlandiak előbb csak néztek, majd 2014-ben
a reykjavíki polgármester, Dagur Eggertson üzent a norvégoknak, hogy baj van.
Két éve még nem állították le a faimportot. Már csak azért sem, mert az izlandiak ragaszkodtak ahhoz, hogy az ország karácsonyfája továbbra is Norvégiából érkezzen. Ugyanígy tettek a norvégok is, akik hallani sem akartak a hagyomány befejezéséről.
Csak a mesében van olyan, hogy minden szép történet happy enddel fejeződik be. Pár nappal ezelőtt a reykjavíki polgármester levélben jelezte Oslónak, hogy többé nem kérik a norvégok karácsonyfáját. A döntésben az is közrejátszott, hogy Izlandon időközben felnőtt egy fenyőerdő. Ezeket a fákat évtizedekkel korábban ültették az előrelátó izlandiak, és bár egyesek kételkedtek abban, hogy a fenyők túlélik a szigetországi klímát, ezúttal nem a tamáskodóknak lett igazuk. Idén első alkalommal Reykjavík saját növésű és nevelésű fenyőfát állíthat fel a főváros főterén karácsonykor.
A két ország közötti barátságban tehát semmilyen gondot nem okoz a tradíció eltűnése. Olyannyira nem, hogy az oslói főváros vezetői idén is részt vesznek Reykjavíkban a hagyományos adventi gyertyagyújtáson. Marianne Borgen, Oslo főpolgármestere hangsúlyozta, hogy a döntést a két északi főváros közösen hozta meg. Az elöljáró hozzátette, hogy abból a pénzből, amit eddig az izlandiak fáira költöttek, létrehoznak egy kulturális alapot. Ebből minden év karácsonyán költenek olyan tradicionális dolgokra, amelyek kapcsolódnak az év végi ünnepekhez.
Ugyanakkor ez a lépés egyáltalán nem veszélyezteti azt a még régebbi hagyományt, amely szerint Oslo Londonnak is ajándékoz egy karácsonyfát. Ez a történet az izlandinál is régebben, 1947-ben kezdődött. A fát minden évben a londoni Trafalgar téren állítják fel. 69 évvel ezelőtt Norvégia azért döntött a fenyőfa-ajándékozás mellett, hogy így mondjon köszönetet a briteknek a II. világháborúban nyújtott segítségükért.
Amikor kiderült, hogy Oslo befejezi az Izlandra irányuló fenyőfaszállítást, felmerült, hogy ezt Londonnal szemben is meg kellene tenni. A norvég kormány és az ellenzék is kijelentette, hogy erről szó sem lehet. Az ellenzék vezetője, Eirik Lae Solberg egyetértve a kormánnyal azt mondta, hogy
a 69 éve tartó tradíciót az „idők végezetéig" meg kell őrizni,
mert Norvégiának soha nem szabad elfelejtenie azt, amit Nagy-Britannia a II. világháború idején az országukért tett.
Az adventi időszak mind Londonban, mind Oslóban rengeteg turistát csábít vásárlásra. A két főváros méretéből adódó különbség miatt természetesen a londoni jóval több turistát vonz. Ugyanakkor az oslói karácsonyi vásáron (amelyet a Nemzeti Színház melletti főtéren rendeznek) az értékes ajándékok helyett sokkal inkább a norvég számi kézművesek portékái hódítanak. Mindez annak a karácsonyfának az árnyékában, amelyet a norvégok vágtak ki – maguknak.