Álltunk a súri domboldalon, és majd’ megvett bennünket az Isten hidege. A Bakony felől lerohanó szelek alaposan átjártak, hiába volt rajtunk több réteg ruha. A traktor vontatta kiskocsival az imént kapaszkodtunk fel ide.
Vezetőnk, ifjabb Pék Győző csak nevetett rajtunk, amikor látta, mennyire fázunk. Aztán azt mondta, hogy ne törődjünk a hideggel, amikor egész Súr a lábunk előtt hever.
Igazat beszélt.
A táj, a kilátás még akkor is csodálatos volt, ha a messze távolban emelkedő cseszneki várromnak csak a körvonalait láthattuk. Az imént haladtunk el egy szépen rendben tartott porta mellett. Azt a házat egy Amerikában élő pár vette meg magának.
„Az ő történetük legalább annyira hihetetlen, mint a mi győzelmünk ebben a játékban – mondta Sógorka polgármester. – Egyszer véletlenül vetődtek el erre, majd három perc alatt beleszerettek a tájba, a Magas-Bakony látványába és Súrba.”
„Megvásárolták az ingatlant, mára pedig kétlakiak lettek. Fél évet itt töltenek, aztán amikor közelít a tél, visszamennek a napfényes Kaliforniába.
Ha valaki ezt elmeséli nekem, nem hiszem el.
Mivel velünk történt meg mindez, remélem, az olvasók sem gondolják azt, hogy Sógorka Miklós esti mesét mond.” Az elöljárónak ettől nem kell félnie. Ott voltam, láttam. A házat gyönyörűen felújították. Mostanra csak a közelben legelésző tucatnyi szürke marha vigyázott rá.
A hatalmas kert, a mellette épített terasz valóban az ország egyik legszebb panorámáját tárja a tulajdonosok elé.
Akik figyelemmel követték játékunkat, érezhették, hogy Súron valami meseszerű történik. Amikor arról értesültem, hogy a második forduló, vagyis a döntő utolsó előtti napján a polgármesteri hivatalban szavazóbulit rendeznek, annyit mondtam, ilyen nincs. Pedig csak annyi történt, hogy a tanácsterembe bepakoltak pár laptopot, hogy azok is voksolhassanak, akiknek odahaza nincs számítógépük.
Azzal nem számoltak, hogy ezzel blokkolják a Súron nem túl erős internetet.
Egyszerre négy gépen még mehetett a szavazás, az ötödiket már nem bírta el a rendszer. Az otthon maradottak pedig azzal szembesültek, hogy gyakorlatilag nem tudják használni a világhálót.
„Ez a térség Komárom-Esztergom megye leghátrányosabb régiója – mondta Sógorka Miklós. –Nekünk az egyetlen kitörési lehetőségünk a turizmus. Éppen ezért töltött el boldogsággal, hogy az első fordulóból tovább tudtunk jutni. Már ez is óriási dolog volt, mert a megyén belül egy igazi nagyágyúval, Dömössel kellett megküzdenünk. Bár Súr is szép fekvésű, de a Dunakanyarban lévő Dömös azért más adottságokkal rendelkezik.”
„Kollégáimmal azt beszéltük, hogy ha az első fordulóban meg tudjuk nyerni a megyei versenyt, onnantól kezdve minden lehetséges. Sosem felejtem el, hogy az augusztus 20-i tűzijáték alatt jött oda hozzám a megyei közgyűlés elnöke. Azt kérdezte, lenne-e kedvünk egy ilyenben részt venni, mert akkor bennünket is beneveznek. Azonnal lecsaptam a lehetőségre.”
Halastavat néztünk, és marokszámra ettük a szőlőt a súri domboldalon. Bárkivel is találkoztunk, csupa mosoly volt a tekintete. Mostanság Súron nincs olyan ember, aki ne lenne büszke a győzelemre. Mutogatják a Kisalföld pénteki számát, ahol a címlapra került a diadaluk.
Ugyanez volt a helyzet szombaton is, akkor a 24 óra című megyei napilap első oldalán adtak hírt a diadalról. Súr a második fordulóban gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratott. Ugyan végig nagy versenyben voltak a Bács-Kiskun megyei Császártöltéssel, győzelmüket mégsem fenyegette nagy veszély. Ehhez azonban kevés lett volna, ha csak a súriak nyomják a gombokat.
„A közösségi média használata ebben a faluban nagyon tudatosan működik” – mondta Sógorka Miklós.
Súr újságját már régen nem papíron jelentetjük meg, feltettük az internetre.
A falu tévéadása szintén a világhálón érhető el. Az embereket szinte megtanítottuk a közösségi média használatára. Nagyon sokan vannak olyanok, akik valaha már jártak nálunk. Ők is ránk szavaztak, de azok is, akik ennek a településnek az elszármazottai. Jöttek szavazatok Amerikából, Németországból, és még ki tudja honnan.”
A traktor vontatta kis kocsi pedig rendületlenül haladt velünk tovább. Egyszer csak a Kokas-tanyán kötöttünk ki, ahol a domboldalon legelésző rackajuhokkal folytattunk nem túl értelmes beszélgetést. Egy bégetés lentről fel, majd hamarosan jött a válasz a juhoktól.
A Kokas-tanya amúgy a falu egyik olyan helye, ahol megszállhatnak a vendégek.
A korabeli parasztház szobái ízlésesek, odakint nagyanyáink korabeli sparhelt állott.
A tulajdonosok, Kovács Zsuzsa és férje, Kovács Zoltán büszkén mutatták meg birodalmukat, miközben a rackákat keksszel sikerült lecsalogatni a dombról. Miután kedvenc csemegéjüket felfalták, otthagytak bennünket, és bementek a karámba.
A Kokas-tanya kiváló lehetőséget nyújt a disznóvágásra is. Akik viszont inkább a csendet és az elvonulást szeretik, a közeli erdő közepén megbúvó vadászházban találhat menedéket.
Az evangélikus templom oldalára felszerelt tizenkét különböző méretű kisharang naponta hét alkalommal szólal meg. A harangjáték muzsikáját itt hallhatják a helyiek és az arra járók. A dombon álló katolikus templom pedig maga a gyönyörűség.
1784-ben épült, és majdnem teljesen tönkrement.
Gyakorlatilag az utolsó pillanatban sikerült a falunak megmentenie. Mára az ország egyik legszebb temploma lett belőle. A freskók látványa szinte odaszögezett bennünket a templombelsőhöz.
Látszott a gondos kezek munkája. Súr amúgy a Mária-kegyhelyeket Mariazelltől Csíksomlyóig végigjáró Mária-út mellett fekszik. Súr község felújított temploma a zarándok- és turistaút résztvevői számára értékes állomás lesz, valamint a közelben lévő csatkai, bodajki és jásdi Mária-kegyhelyekre látogatók körében is népszerűségre számíthat.
Ha arra járnak, ne csüggedjenek a zárt ajtók miatt.
Előbb vagy utóbb találnak egy olyan embert, aki kinyitja a templomot.
Hazánk volt köztársasági elnöke, Sólyom László fáját a polgármesteri hivatal előtt fedeztem fel. Ennek is külön története van.
Nemrég még egy hatalmas, száz évnél is idősebb gesztenyefa állott a helyén.
Az öreg szépség gombás fertőzést kapott, és nem lehetett megmenteni, ki kellett vágni. A helyére ültetett díszgalagonyafát idén május 24-én ültette el Sólyom László.
Nem messze innen, az egyik buszmegállóban található Súr napórája.
Ezt a hagyományos és ősrégi időmérő eszközt 2014. szeptember 24-én állították fel.
Ez is úgy készülhetett el, mint minden más Súron: a helyiek összefognak, és megvalósítják az elképzelést, legyen az napóra vagy életfa – ez utóbbi egy kocsányos tölgyből készített emlékmű.
A súri életfa mindazok számára hordoz üzenetet, akik erre járnak, akik ebben a parkban megpihennek, akik dolgoztak érte, és akiknek majd örökül hagyják. Az életfa már az ősi magyaroknál meghatározó szerepet játszott, minden sátorban, minden családnak volt életfája, amely utalt életre, halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.
Sógorka Miklós amúgy tele van tervekkel.
A szlovákiai Hegysúr faluval szeretne testvértelepülési kapcsolatot.
Nevetve tette hozzá, hogy Svájcban is van egy olyan város, amelynek kiejtése Súr, bár az írása teljesen más – Chur. Az agilis faluvezető a legszívesebben az egész országnak büszkén megmutatná, mennyire szép helyen élnek.
„Amikor vége lett ennek a játéknak, a faluban többen fellélegeztek, és azt mondták, végre lesz rendes vacsora az asztalon – mesélte nevetve a falu elöljárója. – Tény, hogy az utolsó napokban a főzés helyett is szavaztak az emberek. De ez a történet itt még nem ért véget számunkra. Először is szeretnénk, ha a játék második és harmadik helyezettjeivel is találkozhatnánk. Ahogy hallom, ezt a császártöltési kollégám már kezdeményezte. Felvetődött annak a gondolata is, hogy Császártöltés és Súr testvértelepülések legyenek. Aztán kifaragunk két táblát, amelyre büszkén írjuk fel, hogy Súr Magyarország legszebb fekvésű települése lett.”
„A táblákat a Kisbér és Bodajk felől érkezők is láthatják majd. Szeretném hinni, hogy a különféle turisztikai pályázatoknál is előnyt jelent majd ez a büszke cím. De ami a legfontosabb, hogy ezt az 1260 fős kis falut az egész ország megismerhette.”
„Tudja, az otthon az nem csak egy hely. Az emberek teszik azzá. Az emberek, akik törődnek egymással” – olvastam a győzelem után a súriak Facebook-oldalán.
Ennél találóbban aligha lehetne összefoglalni, miért ez a Komárom-Esztergom megyei falu nyerte meg az Origo játékát. Remélem, ezzel a riporttal is sikerült bizonyítani, hogy nem véletlenül.