Az ősztől induló Édes Élet Toszkánában című műsorom kapcsán látogattam el Észak-Olaszország nagy történelmi múlttal rendelkező vidékeire, ahonnan felejthetetlen élményekkel tértem haza. Amikor megérkeztem Viareggióba Michaelhez és Vikihez, akik tíz napig a vendéglátóim voltak, az addig csak festményeken látott színek, helyek hirtelen életre keltek.
Vendéglátóim megmutatták nekem a környék valódi arcát, segítségükkel olyan helyeket is megismerhettem, ahová turistaként nem juthattam volna el. Számtalan emlékkel és tapasztalattal tértem haza, az pedig
külön öröm, hogy volt alkalmam a kinti mesterektől tanulni.
Tiziano például, aki híres olasz sajtkészítő mester, feltárta előttem szakmájának fortélyait az első lépésektől a címkézésig, és végül – Viki közreműködésével – együtt készítettünk ricottát. Bár a kulináris iskolában már sokszor volt lehetőségem gyakorolni a sajtkészítést, ez az élmény mégis egészen más volt, nagyon életszerű és nagyon szerethető.
Ha Olaszország, akkor természetesen a borok is fontos szerepet kaptak a műsorban. A Fattoria Del Teso borászatot látogattuk meg, ahol mindent megtudtunk a helyi szőlőültetvények gondozásáról és a szüretelés folyamatáról, majd egy
mesés vacsorát szolgáltak fel nekünk különleges borokkal
a toszkán naplementében. A kedvencem Monte Carlo Vincento 1998-as évjáratú bora volt, amelyet a híres édesmandula illatú cantuccini desszerttel szolgáltak fel.
Harmadnap ellátogattam a livornói halpiacra, ahol az aznap frissen fogott halakat jégágyon kínálták. Olyannyira friss volt az áru, hogy egy-egy tengeri különlegességet nyersen is meg lehetett kóstolni, mint például a fűszeres-olajos polipot. Kísérőim, Viki és Michael mindenre nyitottak voltak, én viszont úgy éreztem, reggelire sokkal szívesebben ennék csokoládékrémmel töltött croissant-t, mint nyers polipot.
A pontederai Vespa múzeumban megcsodálhattam
azt a bizonyos Vespát, amelyen Audrey Hepburn és Gregory Peck repesztett
a Római vakáció című filmben. A program után nagyon megéheztünk, és ha már Olaszországban voltunk, mi másra is vágytam volna, mint természetesen tésztára. Visszatérve Viareggóba, Marcótól, egy igazi tésztakészítő mestertől tanulhattam meg a titkos fortélyokat.
A legkülönlegesebb program a szarvasgomba-vadászat volt. Sant’Angelóban még a kutyák is tudtak újat mutatni nekem. Megismerkedtem ugyanis Pepével, a szarvasgomba-kereső kutyával, aki
hihetetlen gyorsasággal képes megtalálni ezt a karakteres és ritka gombafélét,
amelyből többek között különleges desszertek is készülnek. Én például isteni fehércsokoládés-szarvasgombás pralinét kóstoltam a program végén.
Mindemellett természetesen nem “csak“ gasztroélményeket szereztem, az utazásom másfajta kalandokban is bővelkedett.
Ha carrarai márvány, nekem egyből Michelangelo Dávid-szobra jut eszembe.
Sosem gondoltam volna, hogy egyszer eljutok oda, ahol ennek a fantasztikus szobornak az alapanyagát bányászták. A carrarai kirándulás egyébként nem kis nehézségekkel járt. A nagy esőzés miatt a terepjáró állandóan visszacsúszott a három kilométeres, meredek úton, miközben kövek csapódtak a szélvédőre, alattunk pedig szakadék tátongott.
Utolsó kirándulásunk a nyílt tengerre vezetett egy fagyos hajnalon, ahol az előző este kivetett halászhálókat vontuk be.
Elképesztő mennyiségű halat fogtunk ki.
Polip, garnéla, tintahal, barracuda és egyéb tengeri halak akadtak a hálónkba, azt hittük, nem is maradt több a tengerben. Két óra izgalom után a hajó vígan siklott a kikötő felé, hogy a halpiacon eladjuk a friss árut.
Szarvasgombára vadásztam, borokat kóstoltam, olajfaligetet csodáltam, köveket másztam, halásztam. Csodálatos élményekkel gazdagodtam, és olyan helyekre jutottam el, amelyekről már gyermekként is álmodtam. Szerencsésnek érzem magam, mert az álmom most valósággá vált.
Az Édes élet Toszkánában című tízrészes sorozat premierje szeptember 3-án, vasárnap 16.30-kor lesz a Life Tv-n.