Valószínűleg már év vége előtt fizetni kell a belépésért a római Pantheonba – idézi a Telegraph Dario Franceschini olasz kulturális minisztert.
Még ki kell találnunk, hova tegyük a jegypénztárt" –
közölte a politikus, aki ugyan nem tudta megmondani a belépő pontos összegét, de „néhány euróra" saccolta. A Telegraph ugyanakkor 3 euróról tud.
Mivel jelenleg ingyenes a belépés a Pantheonba, pontos látogatószámot nehéz mondani, de évi 7 millió körül lehet. Ezzel az ókori épület Vatikánváros és a Colosseum után Róma leglátogatottabb nevezetessége.
A Pantheont i. e. 27-ben emeltette Marcus Vipsanius Agrippa, valószínűleg a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére. Több tűzvész és átépítés után végleges, ma is látható formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki
szinte az alapjaitól építtette újjá 126 körül.
A Pantheon az ókori építészet egyik legjelentősebb alkotása, ami fő tömegében ma is egykori formájában áll Róma központjában. A hengeres főépület előtt oszlopos előcsarnok áll tizenhat, gránitból készült korinthoszi oszloppal.
Magát a rotundát kazettás beton mennyezet fedi, közepén kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílással (oculus).
Csaknem kétezer évvel építése után a Pantheon dómja ma is a világ legnagyobb vasalatlan betonkupolája.
Az épületet 609-ben IV. Bonifác pápa szentelte keresztény templommá, amelyet Szűz Máriának és az összes keresztény vértanúnak ajánlott, neve pedig Santa Maria Rotonda lett. A templom sírboltjaiban nyugszik két olasz király (II. Viktor Emánuel és I. Umbertó) is.