Az Eger fölé emelkedő Nagy-Eged szinte hívogat a Bükkbe. Szerencsére nem is nehezebb eljutni a hegység mélyébe, mint a város határába. Ráadásul akár egész napos körtúra is kerekedhet a programból. Ha a fő vasútállomáson vagy az egri vár megállóhelyén felszállunk a Szilvásváradra tartó mellékvonal járatára, egy órával, na meg két alagúttal később már a Szalajka-völgy kapujába érkezünk.
Innen az erdei vasút egészen a híres Fátyol-vízeséshez, a Bükk-fennsík tövéhez visz, de közben az emelkedő harmadát is leküzdi.
A maradék kétharmadot a Bélapátfalva fölé tornyosuló Bél-kő tövéig a sárga sáv jelzésen tehetjük meg, ahonnan már egyenletesen lefelé vezet az út a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Stimeczház végállomásáig.
Mire ide eljutunk, több mint 15 kilométer lesz a lábunkban, de már csak a pihentető utazás lesz hátra Felsőtárkányig, ahol a Szikla-forrás tava és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontja mellett éttermek és büfék várnak ránk. Egerbe a helyből induló, menetrend szerinti autóbuszjáratokkal húsz perc alatt visszatérhetünk. Bővebb információ az Egererdő Zrt. honlapján.
A Zselicről a legtöbbünk szemében meglehetősen idilli kép él. Ritkán lakott, dombos vidék, ahol ma is sok helyen találkozhatunk égig érő famatuzsálemekkel, a múlt századból itt felejtett parasztházakkal és kúriákkal, amikor pedig leszáll az éj,
a fényszennyezéstől mentes égbolton csillagok milliárdjai ragyognak fel.
Aki tett már nagyobb túrát errefelé, alighanem tapasztalhatta, hogy ez a kép bizony valódi, ráadásul nap mint nap átélhető. Aki pedig csak most szeretne megismerkedni a vidékkel, talán a legjobb összefoglalót kapja, ha az almamelléki erdei vasút egyik tematikus utazásán vesz részt.
A menetrend szerinti járatokon kívül induló, előre meghirdetett nappali és éjszakai vonatozásokhoz a mindentől távoli Sasrét végállomáson az évszaknak megfelelő programok kapcsolódnak: szakvezetéses séta a végállomás melletti ősbükkösben,
csillagles, éjszakai rovarok fénycsapdás megfigyelése, szarvasbőgés-hallgatás,
vagy csak egy hangulatos ebéd a sasréti vadászkastély teraszán. A május közepén esedékes kisvasúti napon a családokat kézműves programok, vetélkedők és egész napos, sűrített közlekedési rend várja. Bővebb információ a Mecsekerdő Zrt. honlapján.
Európa egyik legnagyobb ártéri erdejében az élővilág és a víz kapcsolata határozza meg a mindennapokat, és mindebben az ember még erdőgazdálkodóként vagy vasútépítőkét is csak vendégként van jelen. Ezt tökéletesen érezni is lehet azon a közel félórás vonatúton, amelynek során a szerelvény Keselyűs állomásáról a Duna-parti végállomásra ér, hiszen már Keselyűsre is bő félórás út vezetett Szekszárd felől, erdőn-mezőn át.
Itt a parton, minden irányból több kilométernyi természettel körülvéve, a stresszes városi környezet tökéletes ellentétét tapasztalhatjuk meg: épületeket vagy árusokat hiába is keresnénk a gondozott gyepen. Az állomás kikötőjéből jeles napokon a Gemenc Zrt. azonos nevű sétahajója indul a Duna főága melletti vadon felfedezésére.
Így olyan helyekre is eljuthatunk, amelyek a folyó sodrása miatt nehezen elérhetők.
A 100 fő befogadóképességű hajó egyórás körútja idén nyáron június 5-én és augusztus 20-án indul innen, de a környék más kikötőiből egyéb időpontokban is találunk járatokat. Csoportok számára a hajó – a vasút járataihoz hasonlóan – különjáratként is megrendelhető. Bővebb információ a Gemenc Zrt. honlapján.
Az ország egyik legfiatalabb erdei vasúján már nemcsak a végállomásokon, de szinte minden megálló környékén remek attrakciók várnak ránk. Ez azért is lehetséges, mert a vasút nyomvonalát a negyvenes években már eleve úgy tervezték, hogy a látványosságokhoz minél közelebb, szép nyomvonalon kanyarogjon. A Széchenyi-hegyről indulva – vagy akár a fogaskerekűvel érkezve – az örökmozgó gyerekek már a második állomásnál, a csillebérci kalandpályán levezethetik az energiáikat.
A Virágvölgy állomásról a Normafa, a János-hegyről pedig a főváros legmagasabb pontja és a libegő érhető el, amellyel igazán élvezetes módon rövidíthetjük le az utazást. Aki viszont továbbutazna, az az egyedülálló hárs-hegyi fordítóalagút után Hűvösvölgybe, az ötvenes évek vasúti építészetét őrző végállomásra érkezik. Itt a vasúttörténeti állandó kiállítás mellett a legkülönlegesebb látnivaló talán a vasút járműveinek „otthona”, a fűtőház, amely viszont az év nagy részében zárva van.
Szerencsére akad néhány nyílt nap az évben,
amikor nem csupán a napi használatban álló járművek, de a hajtányok, a sínautók és hasonló, felújítás alatt álló, muzeális darabok között is bóklászhatunk. Bővebb információ a Gyermekvasút honlapján.
A közkedvelt börzsönyi Királyrét környékén az igazán egyedi attrakció a közvetlenül a végállomás mellett kanyargó hajtánypálya, amelynek 750 méteres körútján bárki mozdonyvezetővé avanzsálhat. Akinek a lábbal tekerhető hajtány túl nagy lenne, az kicsivel feljebb a liliputi vasút 2–4 személyes kocsikból álló, apró szerelvényén is utazhat. Ezek nyitva tartása az erdei vasút menetrendjéhez igazodik.
Királyrét azonban nem minden járat végállomása. Hétvégénként innen indul a Nagy-hideg-hegyi turistaház kisbusza, amely a kirándulókat egyenesen a 865 méteres hegycsúcs tövébe, a turistaházhoz szállítja. A közlekedési rend évszaktól függően változik, de az utolsó busz is elindul a hegyről napnyugta előtt. Bővebb információ a Királyréti Erdei Vasút honlapján.
Minden alaposabb útikönyv megemlíti, hogy a Börzsöny északi oldalán fekvő Kemence határában nem egyszerű erdei vasút, hanem
múzeumvasút működik a Kisvasutak Baráti Köre önkéntes üzemeltetésében.
Természetesen itt ne elkerített múzeumi kiállításra számítsunk, hanem valódi, utasokat szállító, pöfögő járművekre. A már vagy még üzemképtelen eszközök is testközelből megtekinthetők.
Az sem meglepő, ha némelyik tagtárs Volkswagen Bogárral vagy akár veterán Ikarus 255 autóbusszal állít be: az öreg vasak iránti rajongás általában sínektől független.
Az ilyen látványosságok csúcspontja a július végi kisvasúti nap hétvégéje,
amely az utóbbi években egy szinte külön életet élő veteránjármű-találkozó helyszínévé is vált.
Ezeken a napokon a személyzet a szokásosnál is jobban kitesz magáért. A sztenderd ünnepi különvonaton felül alkalmanként csillékből álló bányavasúti, illetve az ötvenes évek gazdasági vasútjait idéző szerelvényeket is összeállítanak, amelyek a fotósok kedvéért „véletlenül” épp az útátjárókban találkoznak egy-egy korabeli Csepel teherautóval vagy Dutra traktorral. Bővebb információ a Kemencei Erdei Múzeumvasút honlapján.
Az ország egyik legszebb erdei vasútja a Somogy megyei Mesztegnyő környékén közlekedik. A festői vonalat közel száz éve a Hunyadi grófok építették. Ekkor még gőzmozdonyok vontatták a rönkökkel és a közeli halastavak zsákmányával megrakott kocsikat. Később lóvontatású kocsik is járták a vonalakat, amelyeken idővel a személyszállítás is megkezdődött: a kis erdei falvak és puszták lakosai használták.
Ma a vasút 9 kilométernyi sínpályán kanyarog a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet vadregényes erdei és napfényben csillogó tavai között. A szerelvény háromnegyed óra alatt teszi meg a Mesztegnyő és Felsőkak közötti távolságot, így az utasoknak van idejük élvezni a természet szépségét. További információt a SEFAG Zrt. honlapján talál.
Forrás: Turista Magazin