A sivatagon át buszoztunk el a Vörös-tengertől Jeruzsálembe

Jeruzsálem reggel

Amióta virágkorukat élik a fapados légitársaságok, olyan célpontok is könnyen elérhetővé váltak, amelyekért régebben komoly árat kellett fizetni. Ezek közé tartozik Izrael is. Bár maga az ország nem olcsó, de ha ügyesen tervezzük meg az utat, néhány nap alatt nemcsak a Vörös-tengert, de Jeruzsálemet is megnézhetjük.

Az utóbbi években igen kedvelt úti céllá vált az izraeli Eilat. Az ország legdélebben fekvő települése a sivatag peremén, a Vörös-tenger partján fekszik. Két diszkont cég is rendszeresen szállítja oda a magyar és más közép-európai utazókat a téli időszakban. Ilyenkor néha tényleg elképesztő, irányonként néhány ezer forintos áron is lehet jegyet találni a járatokra.

Eilat remek célpont, ahonnan izgalmas kirándulásokat tehetünk az ország többi részébe. Ezúttal a tengerparti város felfedezése mellett egy jeruzsálemi kirándulást iktattunk be a programba.

Naplemente a Vörös-tengernél, Eilatban: másnap akár a strandolás is folytatódhat, de érdemes kirándulni máshova is Forrás: Juhász Péter

Pompásan buszoztunk

Mielőtt akár eilati, akár tel-avivi repülőjegy-vásárlásra adjuk a fejünket, tudatosítsuk magunkban, hogy Izrael nem olcsó ország. Ennek ellenére sok a turista, akik évről évre egyre többet költenek a kicsiny államban. A szállást érdemes hónapokra előre lefoglalni, így jóval kevesebb pénzért juthatunk hozzá szerény, de vállalható szobákhoz vagy apartmanokhoz.

Amire biztosan többet fogunk költeni, mint itthon, az az étel.

Egy egyszerű kifőzdében 30-50 sékel (2280-3800 Ft) körüli áron juthatunk falafelhez, shawarmához, hogy csak két jellemző ételt említsek, üdítőt pedig 5-6 sékel (380-450 Ft) alatt nem kapunk. Egy jó helyi sör – például a Goldstar – 8-9 sékelért (600-700 Ft) kapható 0,5 literes kiszerelésben. A csapvíz ugyan a legtöbb helyen gond nélkül iható, de ha mégis ásványvizet vennénk, annak is megkérik az árát. Egy kétliteres palackos víz 9-10 sékel (680-760 Ft) is lehet. Ez azonban nem kell, hogy elvegye a kedvünket a látogatástól, de nem árt, ha némi ráhagyással számoljuk a költségeket.

Az első hajó modellje Eilatban, amely a hatnapos háborúban áttörte a tengeri blokádot Forrás: Juhász Péter

Ami viszont egészen elfogadható áron van, az a belföldi buszos tömegközlekedés. Eilat és Tel-Aviv között van egyébként belföldi repülőjárat is, néha ezeken is elcsíphetünk 10-12 ezer forintos jegyeket. Ráadásul ezek a gépek az Eilat közepén lévő repülőtérre szállnak le, nem a külsőre, ahová az európai fapadosok érkeznek. Ám ha az 50-60 perces menetidőhöz hozzáadjuk a reptéri procedúrát, valamint a Tel-Aviv és Jeruzsálem közötti utazást, már nem biztos, hogy versenyképes megoldást jelentenek. Vonat Eilatban még nincs, Beér-Sevától hozzák majd le a vonalat valamikor a jövőben.

Én amúgy is buszpárti vagyok, kifejezetten kikapcsol a táj bámulása a hosszú utakon. Ráadásul olyan helyekre – félreeső kibucokba – is be tudtam így kukkantani, ahová egyébként biztosan nem jutottam volna el. Sajátos élményt jelentett, hogy némelyik kibuc bejáratát a kamaszkorból alig kinőtt fiatalemberek vigyázzák Ciszjordániában, a Holt-tenger mellett.

Fiúk-lányok vegyesen, fegyverrel a hónuk alatt,

szúrópróbaszerűen okmányokat kérve az utazóktól. A második-harmadik buszos alkalommal már nem csodálkoztam azon sem, hogy hatalmas gépkarabéllyal az ölében ült a közelemben egy bázisára épp visszatérő katona vagy katonalány.

Az állami busztársasággal autó nélkül is átkelhetünk a Negev-sivatagon, baráti áron és nem vészes menetidővel, miközben a tájat csodáljuk Forrás: Juhász Péter

Az állami busztársaság járatai általában pontosak, de ha nincs le- és felszálló, nem állnak meg, így köztes megállónál legyünk mindig korábban a helyszínen. A weboldalukon viszont ne vásároljunk jegyet, mert az automatából való felvétel nehézkes lehet, e-mailen pedig nem küldik ki a jegyet. A legegyszerűbb, ha a zsúfoltabb járatokra idejében vásárolunk jegyet a pénztárakban, más esetben akár a sofőrnél is megválthatjuk a menetjegyet a buszon. Utóbbi esetben bátran nyomuljunk mi is, ahogy a helyiek teszik.

Az ülőhelyekért vívott csendes harc láthatóan teljesen természetes az izraeliek számára.

Eilatból közvetlen járattal szűk öt óra alatt juthatunk el Jeruzsálembe 70 sékelért (5300 Ft). Mindezért útközben megkapjuk a Negev-sivatag formáinak, színeinek és pálmaültetvényeinek feledhetetlen látványát. A buszon néha maguk az ott élők is lelkesen fotózzák országuk különleges tájait.

Ha jól tervezünk, még egy rövid látogatás során is kirándulhatunk Jeruzsálembe Forrás: Juhász Péter

Túlterhelt csodaváros

Jeruzsálem elképesztően gazdag látnivalókban, különösen az óváros, amely a három nagy világvallás (zsidó, keresztény, muszlim) mindegyike számára központi jelentőséggel bír.

Ám Jeruzsálem óvárosa nem mindig a legszebb arcát mutatja.

Szemetes, látogatóktól túlterhelt. Az ősi épületekben nemcsak patinás ötvösműhelyeket vagy hagyományos falatozókat, hanem gagyi szuvenírboltokat is látni. Engem emiatt Velencére és Dubrovnikra emlékeztetett, ezek óvárosai szintén megszenvedik az utazók áradatát. Ugyanakkor ez a város is olyan tömény élményt kínál, amelyhez hasonlót kevés helyen élhetünk át.

Jeruzsálem maga az élő történelem Forrás: Juhász Péter

Ha Jeruzsálem valamennyi kerületét fel akarjuk fedezni, akkor több napot kell szánnunk a városra. Azonban ha tudjuk, mit szeretnénk látni, ennél rövidebb időre is érdemes Jeruzsálembe látogatni. Mi egy éjszakát aludtunk ott egy olcsó szálláson, közel a Damaszkuszi-kapuhoz. Kora reggel nyakunkba vettük a várost, a fallal körülvett óvárost és környékét akartuk alaposan bejárni. A tájékozódás egyáltalán nem bonyolult, térkép és okostelefon nélkül is boldogulhatunk a kihelyezett táblák segítségével.

A reggeli órák még nyugisak voltak, bár egy-két nagyobb turistacsoport már ekkor is felbukkant az óváros utcáin.

Délelőtt pedig már lépni sem lehetett a tömegtől.

Ha a közelben szállunk meg, igyekezzünk korán átsietni az óvároson, hogy a keleti Oroszlános-kapun át az Olajfák hegyére és a Gecsemáné kertbe jussunk. Ha így teszünk, sokkal nyugodtabban tudjuk végigjárni ezeket a látnivalókat, mintha napközben érkeznénk.

Ez az üzenet fogadja a látogatót a Gecsemáné kertben Forrás: Juhász Péter

Fegyveresek vigyázzák az imaidőt

Nem akarom felsorolni, mennyi különleges látnivaló van az Olajfák hegyén és az óváros falai között, hiszen ezeknek könnyű utánaolvasni. Érdemes arra figyelni, hogy a látnivalók nyitva tartása eltérő lehet akár szezonálisan is. A Próféták sírjainál rajtunk kívül senki nem volt a reggeli órákban. A Gecsemáné kert reggel 8 órától fogadja a látogatókat, ahogy a Mária Magdolnának szentelt templom is. Mi innen indultunk vissza a belvárosba a hatalmas városfal mellett.

A Dung-kapun léptünk be újra a falak közé, hogy megnézzük a Siratófalat és a Templom-hegyet.

A Siratófal a második jeruzsálemi templom nyugati falának épen maradt szakasza, mögötte emelkedik a Templom-hegy a Szikla-templommal és az Al-Aksza mecsettel. Előbbit nagyon gondosan az egykori templom szentélye fölé építették.

Szó szerint a Siratófal alatt jártunk

A Siratófal bárki számára elérhető éjjel-nappal, kipában vagy valamilyen fejfedőben. A nők egy számukra kifelölt részen mehetnek oda a falhoz. Szombatonként tilos fényképezni. Ha csak némán figyelünk, különleges pillanatokat kaphatunk el – no meg ügyesen háríthatjuk el a könyvárusokat és adománygyűjtőket. Ha nem elégszünk meg ennyivel, vezetett túrára is befizethetünk. A régészeti feltárások egy része jó ideje látogatható. Mi a Siratófal alatti alagutat, az egykori rituális fürdők helyét bemutató, bő egy órás angol nyelvű vezetést választottuk, ami elképesztő élmény volt. Láthattuk a leghosszabb, egyben beépített, negyven méteres követ a második templom legalsó rétegeiben, a Templom-hegy legősibb alagútjait, vízszállító rendszerének maradványait, s közben élvezetes előadást halhattunk ezek történetéről. Nem csupán a látvány lenyűgöző, hanem hogy ilyen módon több ezer évet repülhettünk vissza az időben.

Délelőtt az óváros egyik bazárjában: itt már egyre nehezebb turistamentes fotókat készíteni Forrás: Juhász Péter

Az óvárosban délelőtt már rengeteg a látogató és a zarándok. Egyes szervezett csoportok végigjárják a krisztusi keresztutat, azaz a stációkat az óváros keleti főutcájától, a Via Dolorosától a Szent Sír templomig. Ez utóbbi a sok nevezetesség között is a legfontosabbak közé tartozik. Nem meglepő módon óriási a tömeg, hiszen az épületegyüttesben találhatók azok a sziklák, amelyek közé a hagyomány szerint leszúrták Krisztus keresztjét.

A hagyomány szerint a karzat alatti sziklák közé szúrták le Krisztus keresztjét, a helyet a korlátok mögé térdelve meg is tudjuk érinteni Forrás: Juhász Péter

Az egykori Golgotán most turisták százai várakoznak minden nap, hogy letérdelve megérinthessék a kereszt egykori helyét. Ugyanígy sorok állnak a sziklasír emlékműnél, amelyet a hagyomány szerint a Jézus sírhelyéül szolgáló sziklaüreg fölé emeltek. Jobb, ha felkészülünk arra, hogy

a Szent Sír-templomban nem csak békés zarándokokat és türelmes utazókat találunk.

Amikor ott jártunk, két idegenvezető hangosan veszekedett azon, melyikük csoportja volt hamarabb a Golgotára emelt szentélynél.

Ezt követően a Templom-hegyet vettük célba, méghozzá a bazáron át. Bizonyos szabályokra érdemes figyelni, például a déli imaidő alatt a posztos rendőrök senkit sem engednek át a muszlim negyedbe, ellenben nagyon készségesen elmagyarázzák, hogy mit merre találunk. A Templom-hegyre végül a délutáni fél 1-es újranyitást követően, szintén a Dung-kapuból jutottunk be.

Turisták és zarándokok tömegei járják végig naponta a krisztusi keresztút stációit Forrás: Juhász Péter

Az egyébként palesztin kontroll alatt álló Templom-hegy Szikla-temploma a világ egyik legtöbbet fotózott épülete. A szikla a zsidóknak azért fontos, mert a hagyomány szerint ott kérte meg Isten Ábrahámot fia, Izsák feláldozására. Az iszlám hitűek szerint pedig Mohamed erről a szikláról rugaszkodott neki a mennybe jutásnak.

A közel 1500 éves templom lenyűgöző látvány, ahogy a közeli Al-Aksza mecset is.

Ide csak muszlimok mehetnek be, viszont nők is látogathatják. Az engem kedvesen, de határozottan megállító őr egyértelműen úgy gondolta, egyik sem vagyok.

A Sziklatemplom pontosan a régi zsidó szent épület fölé épült Forrás: Juhász Péter

A jeruzsálemi óváros bazársorain nem csak jókat lehet enni, de alkudni is érdemes. Az árusok egy része nem is titkoltan ahhoz szabja árát, hogy a vásárló milyen országból érkezett. Mi egy halvaárusnál borsos árat fizettünk, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, egy másiknál viszont anélkül zuhant felére az ár, hogy elárultuk volna, honnan jöttünk.

Az egyszerű étkezdék árai viszont még az óvárosban sem magasabbak, mint Eilatban.

A jeruzsálemi óvárosból néhány megálló villamossal a buszpályaudvar, jegyet automatából tudunk venni. Érdemes is, mert szinte minden járaton van ellenőr az alig néhány éves villamosvonalon. Ha van időnk és erőnk sétálni, akkor a pályaudvarhoz vezető úton lényegében Jeruzsálem modern központi negyedével ismerkedhetünk meg. Nekünk erre most nem volt lehetőségünk, de elnézve a téli repülőjegyárakat és a jeruzsálemi tavaszias időt, ezt egy másik alkalommal is könnyen megtehetjük.