Az EASA és az ECDC irányelve szerint testhőmérséklet-mérés után csak azok léphetnek be a repülőtérre, akik utaznak, kísérő csak rendkívül indokolt esetben lehet az utassal. A megelőzés azonban már a repülőtérre lépés előtt kezdődik: a légitársaságoknak is tudatosítani kell az emberekben, hogy csak ők léphetnek be a terminálokba, és
csak akkor utazzanak, ha egészségesnek érzik magukat, és nem mutatnak tüneteket.
Ellenkező esetben az utastól meg lehet tagadni a repülőtérre belépést, vagy a repülőgépbe beszállítást. Ez megtagadható attól is, aki nem hajlandó a szabályokat betartani.
Minden utasnak kötelező lesz a maszk viselése a repülőtéren és a repülés közben is, ahogy ezt az utasokkal foglalkozó személyzetnek is előírják.
Az utasokat ösztönözni kell az online utasfelvétel és az önkiszolgáló poggyászleadó automaták használatára,
hogy csökkenteni lehessen az érintkezést. A repülőtereken az utasfelvétel, az utasbiztonsági ellenőrzés és a beszállítás során is be kell tartani a másfél méteres fizikai távolságtartást, folyamatosnak kell lennie a fertőtlenítő takarításnak.
Amennyiben a járaton valaki tüneteket produkál, akkor lehetőség szerint az utolsó sorban az ablak mellett kell leültetni, és két sor távolságot kell hagyni a többi utastól. Ha a fedélzeten utazás közben valaki nem hajlandó maszkot hordani, akkor
csak emiatt a gép nem szakítja meg az útját,
de a szabályt be nem tartó utassal szemben a fogadó ország hatóságai eljárást fognak indítani. A gépek fedélzetén az ellátás minimálisra csökken, ahogy a kabinban az utasok mozgását is csökkenteni kell.
Az EASA és az ECDC nem támogatja a biológiai útlevél bevezetését, illetve a teszteléseket, mert az emberek immunreakciója eltérő mértékű lehet, a gyorstesztek pedig nem elég megbízhatóak.