A stratégiailag fontos helyen emelkedő erődítmény Belgrád legrégebbi része, sok történelmi időszakot megélt már, és egy körülbelül 50 méter magas sziklaszirten terül el. Található itt sokféle látnivaló: a nándorfehérvári diadal emlékköve, római kút, török türbe, első világháborús obeliszk, hadtörténeti múzeum, és vannak itt még sakkozó nyugdíjasok is.
Belgrád jól megközelíthető autóval, a szerb főváros közúton 373 kilométerre fekszik Budapesttől, amiből 245 kilométer autópálya. Ha sikerül jó iramban haladnunk, akár 4 és fél óra alatt megtehető az út. A koronavírus-járvány miatt elrendelt beutazási szabályokról ezen az oldalon olvashat aktuális információt.
A képre kattintva tekintse meg galériánkat a nándorfehérvári várról!
Ez a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne, ahol a Hunyadi János vezette keresztény csapatok hatalmas győzelmet arattak a török haderő felett. Nekünk, magyaroknak szinte kötelező meglátogatni.
Az ostrom 1456. július 4-22. között zajlott: a szűnni nem akaró ágyútűzben a várfalak ugyan javarészt leomlottak, ám a szultán csapatai hiába rohamozták meg háromszor is a várat, a védősereg mindannyiszor visszaverte őket.
1456. július 22-én Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei döntő vereséget mértek a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed szultán hadaira.
A győzelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló törekvéseit.
A csatát megelőzően pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.
A történelmi emlékeken kívül azonban sok minden mást is kínál a vár, ezért annak is érdemes ellátogatnia ide mondjuk egy hétvégére, aki a dicső múltba való visszarévedés mellett szívesen sétálgatna például a családjával egy kellemes parkban, középkori várfalak között, miközben gyönyörködhet az eléje táruló fantasztikus panorámában. Puszta feltöltődésre is kiválóan alkalmas ez a hely.
Belgrád Váci utcáján, a történelmi épületekkel szegélyezett Knez Mihailova sétálóutcán érkeztünk el a város ékkövéig, a nándorfehérvári várig, amely három részből áll:
a szépen gondozott Kalemegdan-parkból, valamint a felső- és az alsóvárból.
A várba a belépésért nem kell fizetni, azonban tapasztalataink szerint parkolni szinte lehetetlen a közelében. A főkapu árkádja alatt található a pénztár, ahol jegyet válthatunk azokra a kiállításokra, amelyek megtekintése már csak belépődíj ellenében lehetséges.
Saját pénztára van a közvetlenül a várnál kialakított dinóparknak, amely elég „környezetidegen" jelenség egy ilyen középkori építmény közelében.
Ám azt is be kell látni, hogy a turizmus természetesen a pénzről is szól, és a világban járva elég hajmeresztő szórakoztatóipari megoldásokkal lehet találkozni: a történelmi emlékhelyek ma már rengeteg helyen kifejezetten idegenforgalmi komplexumnak számítanak, amelyek igyekeznek minél sokszínűbb programokat nyújtani a bevételek növelése érdekében.
A kétfejű sasos szerb címerrel díszített Sztambul I. kapun keresztül jutottunk be a várba, amelynek egyik bástyája ad otthont a Hadtörténeti Múzeumnak.
A haditechnika iránt érdeklődőket egy szabadtéri kiállítás várja a vár külső és belső falai közötti részen, amelynek megtekintése teljesen ingyenes.
A hadtörténeti múzeum kertjében tankok, ütegek, ágyúk vannak felállítva, ami például kisgyerekes családok számára tökéletes programlehetőséget kínál. Láthatunk itt egyébként Turán harckocsit és korabeli Csepel teherautót is. Ha viszont a múzeumépületbe is szeretnénk bemenni, azért már belépődíjat kell fizetni.
Szintén belépődíjas a karcsú, fehér, a középkori várárok fölé emelkedő óratorony, amelyhez a tankokkal teli várárkon egy hídon átkelve jutunk el. De erre érdemes pénzt szánni, mert innen csodálatos körpanoráma nyílik a városra.
A vár területén nem sok épület maradt meg az idők során. Az egész inkább egy hatalmas parkhoz hasonlít, ahol árnyas sétányok és padok várják a pihenni vágyókat, ez egy igazi közösségi tér. A még megmaradt épületekben elsősorban múzeumok működnek.
A legnagyobb élményt számunkra a felsővár hosszan elnyúló falai mentén tett séta jelentette, ahonnan gyönyörű volt a panoráma. Ahogy mondani szokták:
Itt esik szerelembe a Száva a Dunával.
Rálátni a várfalakról a Duna és a Száva találkozására, az erdőkkel borított Nagy-Hadi-szigetre, a vár alatt elhelyezkedő két ortodox templomra, valamint a folyó partján álló, Mátyás király idején, 1460 körül épített Nebojsa-toronyra.
Fantasztikus fotókat lehet innen készíteni. A vár falairól feltárul előttünk a folyó túlpartján a hatalmas Novi-Beograd, azaz Új-Belgrád is, még hátrébb pedig a Duna. Közvetlenül a vár alatt a Száva-parton pezseg az élet, rengeteg szórakozóhely, kiülős étterem, bár működik itt.
A Kalemegdán várfokán, egy magas oszlopon áll a szerb főváros egyik szimbólumaként ismert, ám elég furcsa szobor.
A „Győztest" az európai hírű Ivan Meštrović szobrászművész még 1928-ban készítette az első világháború befejezésének emlékére. Egy meztelen, komor képű férfialakot ábrázol, leeresztett karddal, bal kezében békegalambbal. Az emlékmű központi alakjának meztelensége kezdetben megbotránkoztatta Belgrád lakóinak egy részét, és késhegyig menő viták zajlottak körülötte.
A nagy alapterületű, téglalap alakú felső vár közepén, nem messze a Defterdar-kaputól találjuk azt az emléket, amely a legközelebb áll a Magyarországról idelátogatók szívéhez. Egy díszes emlékkövet helyeztek el itt, amely a dicsőséges nándorfehérvári diadalra emlékeztet, szerb és magyar nyelven. A következő felirat áll rajta:
1456. július 22-én Belgrád védői, élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett.
Elég ügyetlen megoldásnak tűnik viszont, hogy az emléktáblát éppen egy török kori sírépítmény, Damad Ali pasa türbéje mellett sikerült felállítani.
Innen továbbsétálva a négyszög alakú Dizdar-toronyhoz érkezünk, mellette pedig a Despota-kapu található, amelyet Lazarevics István szerb despota építtetett.
Ezután egy hídon áthaladva, a vár legszebb kapuja, a Zindan-kapu következik, amely ma is őrzi eredeti formáját, ahogyan 1440-1456. között megépítették.
A kapu védelmét két félkör alaprajzú masszív torony látta el, amelyek tömlöcként is szolgáltak (innen az elnevezés, ugyanis a "zindan" török szó, és magyarul tömlöcöt jelent).
A kapuhoz csatlakozik egy középkori barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amelynek tövében két templom áll: a Ruzsica-templom és a Szent Petka-kápolna. A várnak ezen a részén érdemes megnézni a nyolcszög alaprajzú Jaksity-tornyot is.
S ezzel a főkaputól eljutottunk a Habsburg Lipótról elnevezett kapuig, amely gyakorlatilag az erődítmény hátsó bejárata. Ezen áthaladva pedig az állatkertbe ütközünk, amely további programlehetőséget kínál az idelátogatók számára.
Mi azonban úgy döntöttünk, hogy a Lipót-kapu mellett álló bástyán található, kellemes, panorámás étterem teraszán pihenjük ki a látogatás fáradalmait. A gyönyörű kilátásban elmerülve megpróbáltuk magunkban felidézni a sok évszázaddal ezelőtti ostrom képeit, a bástyákon hősiesen küzdő vitézeket, a fülsüketítő csatazajt, majd mintha mi is hallottuk volna a dicsőséges győzelmet jelző déli harangszót, amely egész Európán át visszhangozta az oszmán csapatok felett aratott diadalt, amelynek
egyik záloga alighanem az összefogás lehetett,
hiszen magyarok és szerbek vállvetve, együtt küzdöttek a török hódítók ellen.