Egyre többen vannak, akik a világ összes országában jártak már

Szabó Ildikó Afganisztánban. Ő az első magyar, aki a világ összes országát bejárta

Utazni sokan szeretnek, de van az utazóknak egy nagyon szűk csoportja, akik ebben is a maximumra törekednek, és igyekeznek bejárni a világ összes országát. Talán meglepő, de ez eddig mindössze néhány száz embernek sikerült, és többen jártak a világűrben vagy a Mt. Everesten, mint a világ összes országában. A lista azonban évről évre bővül, tavaly például rekordmértékben.

Amióta világ a világ, vannak olyanok, akik szeretnék felfedezni a világot. A görög geográfus Pauszaniasz, aki a II. században eljutott az akkori legtávolabbi területekre is, az első olyan ember lehetett, akit a mai fogalmak szerint útikönyvírónak tartunk. Az utazásnak azonban akkoriban nyilvánvaló fizikai korlátai voltak, és ez a következő évszázadok során is így maradt, noha egyre tágult.

Ki volt az első ember, aki a világ összes országában járt?

A technika és az járművek fejlődése először a XX. században csillantotta fel azt a reális reményt, hogy valaki valóban betegye a lábát a világ összes országába. Itt azonban rögtön bele is botlunk az első problémába, hiszen az országhatárok a történelem során sokat változtak. 

1939-ben például még csak 73 szuverén ország létezett, 1959-re már hússzal több, a 60-as évekre számuk robbanásszerűen nőtt a számuk, és 1972-re elérte a 148-at. 

Ráadásul volt néhány közülük, például Bhután, Észak-Korea vagy Albánia, ahová sokáig nem léphetett be egy egyszerű turista külföldről, legfeljebb kormánytisztviselők vagy diplomaták.

A rendelkezésre álló adatok alapján a finn írót, újságírót Rauli Virtanent tartják az első olyan embernek, aki a világ – akkor létező – összes országát meglátogatta. Az ő utolsó célpontja Bhután volt, ahová 1988-ban, 40 évesen ért el. Ez akkor összesen 170 országot jelentett, ennyit ismert el ugyanis akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ ). Ma ennél jóval többet, de Virtanen igyekszik az újakat is meglátogatni.

Rauli Virtanen kenyai gyerekek között. Ő járta be elsőként a világ összes országát
Fotó: Nomad Mania

Hány ország van a világon?

A világ összes országát bejárni tehát valóban komoly teljesítmény. De már abban sincs teljes egyetértés, mi számít a világ összes országának. Ez alatt többnyire az ENSZ 193 tagállamát értik, de vannak vitatott területek is. Az önálló kormánnyal rendelkező Tajvan például nem tagja az ENSZ-nek, a vallási központként önállóságot élvező Vatikán nemzetközi képviselője, a Szentszék megfigyelői státusszal rendelkezik, de Palesztina, Koszovó, Nyugat-Szahara, Észak-Ciprus, a Cook-szigetek vagy a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság státusza is vitatott.

A világ országai
Fotó: Nationsonline.org

Teljesen pontos szám azokról sincs, akik már minden ilyen úti cél kipipáltak, és nemcsak az imént említett definíciós problémák miatt. Abban sincs ugyanis teljes egyetértés, mi számít egy ország meglátogatásának: sokan a tranzitot például nem tekinti annak. De ilyen az is, ha valaki például a két Korea közötti demilitarizált zónában jár, akkor nem jutott el Észak-Koreába, vagy ha a Golán-fennsíkon, akkor az nem számít Szíria meglátogatásának.

Abban ugyanakkor jó eséllyel bízhatunk, hogy ha valaki bejárta a világ összes országát, akkor az szeretné ezt a nyilvánossággal is tudatni – már csak a klub szűkössége miatt is. 

Van is néhány olyan internetes oldal, ahol ezt megteheti, például a Nomad Mania, a Most Traveled People vagy a Travelers' Century Club. Utóbbit egyébként 1954-ben alapították, de egyetlen kezdeti tagja sem látta még a világ összes országát.

Hány ember van most, aki a világ összes országában járt?

Ebben a fogalmi és értelmezési zűrzavarban talán leginkább a Nomad Mania próbál rendet tenni, amely nemrég jelentette meg átfogó jelentését a témában. Az elemzéshez az ENSZ jelenlegi 193 tagországát veszik minden országnak, de elfogadják azokat is, akik a teljesítésükkor létező összes országot meglátogatták.

A jelentésből kiderül, hogy Rauli Virtanen rekordja után egyre többen kedvet kaptak a kihíváshoz. 

Az ezredfordulóra már húszan teljesítették a célt, többségük az Egyesült Államokból. 2008-ra már 50-en voltak, 62 százalékuk fehér, férfi és 50 év felett, 91 százalékuk pedig fehér és férfi. Bár a pandémia okozott némi visszaesést az új teljesítők számában, 2023 rekordévet hozott: 51 új ember csatlakozott az elit klubhoz.

Új világutazók száma, akik meglátogatták a világ összes országát

Fotó: Nomad Mania

Ezzel a tavalyi év végéig összesen 357-en lehettek azok, akik jártak már minden országban, közülük pedig körülbelül 30-an azok, akik látogatásai között tranzit is szerepelt, mondjuk egy repülőtéren. Közel 30-an pedig csak elmondás alapján, tehát nem bizonyítottan teljesíthették a kihívást (a Nomad Mania a hitelesítéshez bekéri az útelvélbélyegzőt, beszállókártyát, éttermi számlát, fotókat stb.).

Ha valamilyen célt egyre többen teljesítenek, nyilvánvaló, hogy van, aki még magasabbra teszi a lécet. Így van ez a világutazóknál is. A világon három olyan ember van, aki nemcsak egyszer de kétszer is járt a világ minden országában. Az első és legfiatalabb közülük a norvég Gunnar Garfors, a másik kettő a lengyel-kenyai Slawek Muturi és a görög-brit Harry Mitsidis. Jelenleg még hárman hajtanak erre a címre, egyiküknek, a 80 éves, spanyol Juan Luis Galatasnak, neki már csak a második Észak-Korea hiányzik ehhez.

Ha a 357 ember összetételét vizsgáljuk, akik azt állítják magukról, hogy akár tranzitálva, akár nem, de jártak már a világ összes országában, az Egyesült Államok fölénye egyértelmű: 119 amerikai állítja, hogy meglátogatta már az ENSZ mind a 193 államát. Őket Németország követi 30 teljesítővel, majd az Egyesült Királyság 28-cal. 

Népességarányosan viszont Finnország viszi el a pálmát, hiszen 5,5 millió lakosra 18 teljesítő jut.

Magyarországról hárman szerepelnek a Nomad Mania felsorolásában azok közül, akik az ENSZ mind a 193 országát meglátogatták már. Közülük elsőként Szabó Ildikó teljesítette ezt a kihívást, méghozzá 2018-ban, 36 évesen, amikor Szaúd-Arábiát is kipipálta (az Origo interjút is készítette vele, amit itt olvashatnak).

Szabó Ildikó Afganisztánban. Ő az első magyar, aki a világ összes országát bejárta
Fotó: Instargram/@endlesstravelcoma

A második magyar Földvári András volt, aki egy évre rá, 67 évesen látogatta meg a számára utolsónak megmaradó Tongát, igaz, nála voltak tranzittok is az eredményben (vele itt olvashatja korábbi interjúnkat). A harmadik magyar Ágoston Gyula volt a Nomad Mania adatai szerint, aki 2021-ben, 74 évesen járt Jemenben, ezzel teljesítve a kihívást, ő 2022-ben meghalt.

Mi motiválja az utazókat?

Ha megnézzük a földrészeket ahonnan a világutazók származnak, európai fölényt látunk: 197-en születtek közülük Európában, míg a második helyezett Észak-Amerikában 128-an. Afrikát hárman képviselik, ketten közülük nem ott élnek, és más útlevelük is van, így valójában csak egy dél-afrikai utazó járta be az összes országot. Mindez jól mutatja, hogy a rekord beállításához nemcsak utazási kedv, de pénzügyi alapok és erős útlevél is szükséges. Ázsia, azon belül Kína, Japán és Dél-Korea ugyanakkor más okból lehet alulreprezentált: a jelentés készítői szerint az ottani utazók talán kevésbé vágynak a hírnévre és kevesebbet szerepelnek a (nyugati) közösségi médiában, ezért nem ismerjük őket.

A teljesítők megoszlása földrészek szerint

Fotó: Nomad Mania

A nemek között továbbra is erős, 85 százalékos a férfiak dominanciája - ezért is figyelemre méltó az első magyar, Szabó Ildikó teljesítménye, aki ráadásul a legfiatalabb nők egyike. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Magyarországon kívül csak Lettországban, Mexikóban és a Fülöp-szigeteken sikerült ez elsőként nőnek. Az első nő, aki meglátogatta az összes országot, az amerikai Carmen Becker volt 1994-ben, aki pedig ezt először tette egyedüli utazóként, az a szintén amerikai Marian Speno volt 1998-ban.

Lehetséges repülés nélkül beutazni a világot?

Az imént már érintettük, hogy a világot bejárni nem csak utazási kedv, hanem többek között pénz kérdése is. Sokaknak erről egyből a drága repülőjegyek ugranak be, hiszen kézenfekvőnek tűnik, hogy a nagy távolságok leküzdéséhez a repülést válasszák. Van azonban olyan utazó is, aki repülés nélkül utazta körbe a világot. Torbjørn “Thor” Pedersen például 2023-ban végrehajtotta ezt a bravúrt. A dán utazó közel tíz évig volt úton, az utolsó, 203. célpontja a Maldív-szigetek volt (további részleteket itt talál az útjáról). 

A projekt költségvetése pedig napi 20 dollár volt.

Végül egy érdekesség. Sok világutazó a legvégére hagyja azokat az országokat, amelyeket valamilyen okból a legnehezebb meglátogatni. De melyek ezek? Régebben köztük szerepelt például Bhután, Albánia vagy épp Bosznia-Hercegovina, manapság azonban már nem olyan nehéz ezekbe eljutni. Az utolsónak hagyott országok folyamatosan változtak a vízumpolitikák és a biztonsági helyzet miatt, a legtöbben azonban mostanában Líbiát hagyták a legvégére.