Somló - Isten itt felejtett kalapja

Vágólapra másolva!

Az ország legkisebb bortermelő vidéke mára kezdi elfoglalni méltó helyét nem csak a hazai bortérképen, hanem mint turisztikai célpont is egyre népszerűbb. Somló a Balaton-felvidékkel vagy éppen a Villányi borvidékkel szemben viszonylag érintetlennek számít, és néhány nagy borászat kivételével még mindig inkább a családi pincészetek jellemzőek.

Fábián Eszter

Vágólapra másolva!

Somló-hegy kirándulás borvidék turizmus Somló

Ha Veszprémből haladunk Magyarország nyugati határa felé, amerre csak nézünk, síkságot látunk mindenütt. A csonkakúp formájú Somló hegy úgy emelkedik ki a tájból, mintha véletlenül került volna oda, talán ezért is nevezi a népnyelv úgy, hogy Isten itt felejtett kalapja. A metaforát egyesek Mikszáthnak, mások Vörösmartynak tulajdonítják, hogy melyikük mondta, nem tudni, de kétségkívül találó. A 432 méter magas tanúhegy uralja a tájat, a felső harmadában a távolról is jól látható bazaltoszlopok, alatta a 350 méteres magasságig felkúszó szőlőültetvények nyújtanak festői látványt - írja a Somlóiborvidék.hu

Borok

A somlói borok igen különleges, szinte teljesen egyedülálló ízvilágát a sokszínű termőterületnek köszönheti. Az igen kicsi tanúhegyen ugyanis a tájolástól függően egészen különböző szőlőfajták is helyet kaptak, úgy mint az olaszrizling, a chardonnay, a furmint, a hárslevelű a tramini vagy éppen a nemzetközi hírnévre is szert tevő juhfark, amely hazánkban szinte már kizárólag a Somlóhoz köthető. A somlói juhfarkot szokták a nászéjszakák boraként is emlegetni. Ennek eredete a XVIII. századra nyúlik vissza, amikor is

a Habsburgok és más nemesek is somlói juhfarkot ittak házasságkötéskor, ezzel próbálták garantálni a fiúutódok nemzését.

Ez a fajta kedveli az ásványokkal teli talajokat, ezért is érzi jól magát a vulkanikus somlói dűlőkön.

A somlói borok egyedi ízvilágát leginkább a vulkanikus talajnak köszönheti, emiatt a száraz vagy félszáraz fehér borok kifejezetten ásványos, savasabb és karakteresebb ízvilágot képviselnek, kissé olajos textúrával.

Ha azonban besokkalnánk a boroktól, közvetlen a hegyre vezető úton találhatunk egy prémium pálinkaházat is a Cornust.

Somló vára

A Somló vára az egyik leginkább épen maradt, ugyanakkor egyik legkevésbé ismert várunk. A 900 éves történetre visszatekintő várat már messziről láthatjuk, megközelíteni azonban csak a sűrű erdőben gyalogosan, kerékpáron tudjuk. A bazaltos hegy északi oldalán fekvő vár első (hamis oklevélen alapuló említése) Szent László idejéből való, akkor “castrum Somlyó” néven említik, első valós írásos emlék csak 1352-ből való. A feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241-1242 után épült királyi vár a mohácsi vész (1526) idején, a környéken a magyarság egyetlen erőssége volt. Sajnos, a dobai Erdődy Kajetán grófi kastély építésekor (1820) is a várból hordtak el faragott köveket, a szerkezete még ma is mutatja egykori nagy jelentőségét.

A történelmi adottságok mellett ma leginkább a várrom romantikája, a lenyűgöző panoráma és az odavezető út szépsége teszi emlékezetessé a várat, amely az utóbbi években a várprogramnak köszönhetően megújult.

Magyarország legkisebb történelmi borvidékének erődítménye egy év alatt született újjá a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében több mint 310 millió forintból.

A várban megújult a délnyugati kaszárnyaszárny és az oda vezető híd, a sütőház, interaktív kiállítást rendeztek be, valamint megerősítették az alsóvárat.

Gulyás Gergely még 2022-ben azt mondta, hogy a térség adottságaihoz képest eddig kevesen látogattak ide, de a fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen nőni fog az ide látogató turisták száma. A miniszterelnökséget vezető miniszternek igaza is lett, ugyanis az évek alatt egyre népszerűbbé vált a Somló. Templomok, pincék újultak meg, és létrehozták a Somló kapuja látogatóközpontot is.

Túraútvonalak

Ha akadálymentesen vagy éppen babakocsival érkezünk akkor a hegycsúcsot érdemes kihagyni, és helyette inkább a taposókutat vagy az Ilona-kápolnát célszerű meglátogatni. Ide ugyanis végig beton út vezet, amin könnyen közlekedhetünk akár autóval is, útközben pedig megtekinthetünk egy több száz éves fát is, amit bár villámcsapás ért, annak bizonyos részei mégis életben maradtak. Beton út vezet (legalábbis egy darabig) a kőkonyhához is, itt különleges sziklakürtők találhatóak, amelyekbe belépve egy teljesen más világba találhatjuk magunkat. Ha pedig bevállaljuk és tényleg hegyet mászunk, akkor egy hihetetlen sokszínű útvonalon óriási bazaltköveken és vörös lépcsőkön lépkedve juthatunk fel a kilátóhoz, ahol egy hatalmas kereszt áll, az ott lévő réten pedig sütögető helyeket és padokat is találunk, ha pedig szerencsénk van a kilátó büfé is nyitva tart. A kilátótól visszafelé pedig egy másik útvonalon eljuthatunk a várba is.