Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély a mostani stílusát még a 19. században nyerte el, az akkor divatos klasszicista és eklektikus stílusban épült kastélyt Károlyi György a reformkor egyik legfontosabb szereplője építtette a kor sztárépítészével a Károlyi család hivatalos építészével Ybl Miklóssal és Henrich Kochal 1844 és 1851 között. Koch volt az, aki a pesti Károlyi palota átépítését is végezte.
A Wikipédia szerint a fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1691-től a Hochburg család volt, majd leányágon a Berényi, később a Perényi család örökölte. Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 előtt állt Perényi Ignác báró barokk kastélya. 1834-ben a birtokot Perényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak, ezt követően 1853-ban a terület vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került.
Károlyi György számára, ahogy barátainak Gróf Széchényi Istvánnak és báró Wesselényi Miklósnak is kiemelten fontos volt, hogy közjó szolgálatába álljon. A grófot 1830-ban országgyűlési képviselőnek is választották, nevéhez fűződik a Pesti Kaszinó, a Tudományos Akadémia megalapítása, és a lóverseny hazai meghonosításában is részt vett. Testvéreivel és a Széchenyi testvérekkel pedig létrehozták „Széchényi-Károlyi” díjat.
„Ahol közszükséglet áll elő a magánérdeknek vagy csupán a kényelemnek félre kell vonulnia”
– vallotta Károlyi.
Halála után a birtokot fia, Gyula örökölte, aki miniszterelnök volt 1931 és 1932 között. Az ő fiai voltak Károlyi József és Mihály, aki Tisza István halálát követően lett miniszterelnök, majd köztársasági elnök.
Károlyi György dédunokája, István volt a fehérvárcsurgói uradalom utolsó birtokosa. István a kultúra területén alkotott maradandót, hiszen húszévesen megalapította a Madách Színházat Pünkösdi Andor vezetésével.
A II. világháború után a kastély az állam tulajdonába került. 1946-ban üdülőhelyként, utána pedig nevelőotthonként működött egészen 1979-ig.
Végül az addig Párizsban élő Károlyi György 1984-ben létrehozta a Károlyi József Alapítványt, melynek fő célja volt a kastély felújítása.
A ma már szállodaként is működő kastély teljes körű felújításon esett át az utóbbi években, amit 2023 augusztusában fejeztek be.
Károlyi György a kastély utolsó tulajdonosának leszármazottjaként negyedszázada jó gazdaként egy vagyonkezelő részvénytársaságot irányít, miközben az épületegyüttes tulajdonosa a magyar állam.
A Nemzeti Kastély és Várprogram keretében a Károlyi József Alapítvány másfél milliárd forintos uniós támogatás és több száz milliós hazai források felhasználásával a turisztikai vonzerő növelése érdekében végzett fejlesztéseket.
Megvalósult többek között a nagyistálló épületének műemléki felújítása, benne egy új látogatóközpont kialakítása és a Károlyi család életét bemutató kiállítás létrehozása, valamint a kastélyban található történeti termeket műtárgyakkal és korhű bútorokkal rendezték be.
A kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára állandó és időszaki kiállításokkal. Mindemellett itt rendezik meg az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat illetve a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivált is.
A kastélyhoz tartozik egy 40 hektáros kastélypark is, ahol az érdeklődők újra részt vehetnek óránként induló, vezetett botanikai sétákon is.
A kert szerelmesei felfedezhetik az újonnan telepített őshonos gyümölcsfákat.
A sétához kis útmutatót is biztosítanak, amely segíti a park önálló felfedezését is. A részvétel regisztrációhoz kötött.
