Ez a világ legferdébb szállodája, de senki nem fog legurulni az ágyról - képek

A Hotel Schiefes Haus Ulm dőlésszöge ma 9-10 fok között van, de nem kell félni, nem fog belezuhanni a folyóba, és az ágyról sem fog legurulni a vendég.

A németországi Ulm egyik nevezetessége a ferde ház, amely a 14. században épült, mostani, ötemeletes formáját pedig 1443-ban szerezte. Az épület északi fala szilárd talajon áll, ám a déli sokkal lazábbon, így az évek során megdőlt a Blau folyó felé. Már a 17. században óvintézkedéseket kellett tenni, nehogy összedőljön. Dőlésszöge ma 9-10 fok között van (a pisai ferde toronyé 4 fok).

1995 óta szálloda működik benne, a Hotel Schiefes Haus Ulm. 

Tulajdonosa még azt is elérte, hogy bekerüljön a Guinness-rekordok könyvébe, mint a világ legferdébb szállodája. Mindenesetre a vállalkozás megnyitása előtt az épületet statikailag tökéletesen biztonságossá tették, acélpántokkal akadályozták meg az épület további dőlését.

Kattintson az alábbi képre, és nézze meg kívül-belül a furcsa épületet!

A házat a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően újították fel, sehol egy vezetéket, csövet nem találunk. A vendégszobákban is érezhető a lejtés, az ágyakat viszont tökéletesen vízszintesre tervezték. Hogy erről minden vendég meggyőződhessen, az ágyakhoz vízmérték is jár.

Történelmi város

Ulm a Sváb-Alb délkeleti peremén, Bajorország határán fekszik, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.

Az Ulmi nagytemplom tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya; 

1890-től 11 évig a világ legmagasabb épületének számított. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.

A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt, de Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor „Karoling palotá”-nak nevezték. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben. 1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak, 1397-ben a „Nagy eskülevél”-ben szabályozták. 

A 15. és 16. század volt Ulm egyik aranykora, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a települést.

A város több híres emberrel büszkélkedhet. Itt élt például Johannes Kepler csillagász, itt született Albert Einstein, ás Itt született Uli Hoeneß labdarúgó, klubelnök is.