Magyarország legfélelmetesebb tavát több okból is érdemes felkeresni

A Rudabányai-tavat hazánk legmélyebb állóvizeként tartják számon, de emellett számos érdekességet kínál. Mutatjuk, miért érdemes ide ellátogatni.

Létezik egy hely Magyarországon, amely a mediterrán vidékek szépségével vetekedő természeti csoda. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő Rudabányai bányató hazánk legkülönlegesebb és egyben legfélelmetesebb tava. A geológiai különlegességnek számító tó hossza körülbelül 300 méter, átlagos szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége pedig meghaladja a 60 métert, így ezzel hazánk legmélyebb állóvizeként tartják nyilván.

Egy elhagyott vasércbánya területén jött létre, a bányászat befejezése után fokozatosan töltötte fel a medret a talajvíz, most népszerű búvárkodási hely, köszönhetően a kristálytiszta vizének és mélységének.

A tó a búvárkodás mellett fürdésre, horgászatra nem alkalmas, a víz összetétele a sok ásványi anyag miatt nem egészen olyan, mint egy hagyományos állóvízé. Az elmúlt évtizedekben a természet visszafoglalta a bányagépek által feldúlt területet, ma már gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, valamint geológiai és őslénytani érdekességekkel is bír - írja a MaxiNews.hu. 

Az őslények világa iránt érdeklődők számára elsősorban az 1965-ben itt felfedezett 10 millió éves miocén időszaki emberszabású ősmajom, az emberré válás evolúciójának jobb megértését elősegítő Rudapithecus hungaricus világhírű fosszíliája miatt lehet ismerős a borsodi kisváros.

De Rudabánya a magyar történelembe is beírta a nevét. A középkorban az Anjou-ház uralkodásának idején, a 14. században a településen aranyat és ezüstöt bányásztak a királyi pénzverde számára.

A Rudabányai bányató hazánk egyik legkülönlegesebb, egyben legfélelmetesebb tava 
Fotó:  Flickr 

De nemcsak nemesfémeket, hanem a fontos ipari alapanyagnak számító vasércet is bányásztak Rudabányán már az ókortól kezdve. 

A település szláv eredetű neve ugyancsak a vasércre utal, a "ruda" ugyanis vasat, illetve vörös földet jelent. Rudabányán a 19. század végén kezdődött el a nagyüzemi vasérc kitermelés. 

Az 1945 után kibontakozó kommunista rendszer, a Rákosi-diktatúra a sztálini erőltetett iparosítás jegyében Magyarországot a „vas és az acél országává" akarta tenni teljesen figyelmen kívül hagyva az ország sajátosságait.

De visszatérve a rudabányai tóhoz, még további érdekességeket is meg kell említeni. A tó vizének hőmérséklete 15 méter mélység alatt lecsökken 6 °C-ra, azonban ettől a mélységtől lejjebb a külső környezeti tényezők hatása már nem jellemző, ennek megfelelően a hőmérséklete sem változik. Emellett a hazai vizeinkben ritkán előforduló ionösszetétel, továbbá a kiugróan nagy sótartalom is egyedivé teszi a tó vizét.

A tóban több rákfaj is él. 2003-ban a partról vett mintákban két ágascsápú és két evezőlábú rákfajt is találtak. 2012-ben a felszínhez közeli és a 7 méterről vett vízmintákból pedig a hazai állóvizeink nyári planktonjára jellemző négy ágascsápú, továbbá egy szintén melegvíz kedvelő evezőlábú rákfajnak néhány példánya is előkerült.