Maine sivatagja egy közel 20 hektáros homokos terület Freeport közelében az erdő közepén. Nem sivatag a szó klasszikus értelmében, hiszen – ahogy a környező fák is mutatják – sok eső esik arrafelé. A homok és a hordalék több tízezer éve ott van, amióta a Maine-t beborító gleccserek a sziklákat kavicsokká, a kavicsokat pedig homokká őrölték, ahogy visszahúzódtak az utolsó jégkorszakban. De az emberi tevékenység hozta vissza a felszínre több mint 100 évvel ezelőtt.
Maine az Amerikai Egyesült Államok 23. tagállama, az új-angliai régió és egyben az ország törzsterületének legészakkeletibb része. Tengerpartja sziklás, földjei nagy része erdővel borított, alacsony hegységek szabdalják. Maine a legkevésbé sűrűn lakott állam a Mississippi folyótól keletre. Fenyőfaállamnak is nevezik, mivel területének 83 százaléka erdőség. Belső területei nagyrészt lakatlanok.
A szokatlan természeti jelenséget a felelőtlen földgazdálkodás idézte elő. A területet 1797-ben vette meg William Tuttle, de nem alkalmazott vetésforgót, így a talaj tápanyaga lassan kimerült. A bajt tetézte, hogy az ott tenyésztett tehenek és juhok túllegelték a területet, és a felső réteget megtartó gyökerek híján erodálódni kezdett a talaj. Lassan előbukkant a lejjebb meghúzódó homok, amely a jégkor után visszahúzódó gleccser alatt maradt meg.
Kattintson az alábbi képre, és nézze meg galériánkat a különleges sivatagról!
A folyamat megállíthatatlan lett, így a Tuttle családnak nem volt más választása, odébb kellett állnia. 1919-ben Henry Goldrup vette meg a farmot 300 dollárért, és néhány év múlva turistalátványosságként nyitotta meg – írja az Oddity Central.
A Culture Trip szerint a sivatagosodás elleni küzdelem minden kísérlete hiábavalónak bizonyult, és az 1935-ben oda épült ház jelenleg 2,4 méter homok alatt fekszik. Egyes fenyőknek, amelyeknek sikerült alkalmazkodniuk a területhez, csak a teteje van szabadon, a többi törzsük ugyanis 50 láb (15,2 méter) homok és hordalék alatt fekszik.
Azóta is sokan keresik fel Maine állam egyik legérdekesebb természeti jelenségét.
A történet azonban komoly figyelmeztetés is arra, hogy mi történhet, ha rosszul kezelik a termőföldet. A túllegeltetés és a rossz vetésforgó komoly problémák, amelyek az éghajlatváltozással együtt a termékeny területek elsivatagosodásának felgyorsulásával fenyegetnek.