Egy korábbi írásunkban kollégánk úgy fogalmazot, hogy Sümeg városa olyan, mint egy míves kiállítású, gazdagon illusztrált, régi, bölcs gondolatokkal és modernebb, a ma emberétől származó tartalommal egyaránt ellátott, vastag kódex.
Amit nemcsak lehet, hanem érdemes is többször átlapozni, mert mindig találni benne valami izgalmas, addig fel nem fedezett gondolatot, kalligráfiát, értő betűvetők örökségét
Pedig ezek a mondatok még jóval a vár felújítása előtt születtek, ugyanis 2023-ban adták át a megújult erődítményt, ami a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében nyerte el a mai formáját. Ennek során a vár keleti szárnyában található épületek rekonstrukciója valósult meg, az egykori kaszárnya, a várnagyi ház, a sütőház, a középkori konyha, a Csabi-torony, valamint az ÉK-i gyilokjáró. Az új, részben rekonstrukciós épület alsó szintjén korhű berendezések, míg a felső szinten interaktív történeti kiállítás várja az érdeklődőket. A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be.
A nem titkolt cél ezzel az volt, hogy a térség és főképp a sümegi vár még népszerűbb legyen a turisták körében. Úgy tűnik bejöttek a számítások, ugyanis az 1989 óta Papp Imre várkapitány és családja által üzemeltetett várat egyre több magyar veszi célba.
Míg a kezdetben ugyanis 10 százalékban magyar, 90 százalékban külföldi látogatója volt az erődnek, ez az arány mára teljesen megfordult.
A várudvaron lovagi tornák, szabadtéri előadások, a belső terekben pedig az építéstörténetet és a középkor mindennapjait bemutató tárlat, vármakettek, vetítőterem és interaktív eszközök várják az érdeklődőket.
Több mint 200 ember dolgozik évente a vár körül, ahol rendszeresen tartanak ingyenes nyílt napokat is, amelyek során a látogatók megismerhetik a programokat, a fejlesztéseket, és természetes a vár ikonikus műsorát, a lovasbemutatót.
Néhány évvel ezelőtt, szintén a várprogram keretein belül újult meg a vár aljában található Püspöki Palota is. A kivitelezést hosszú kutató- és restaurátori munka előzte meg, a felújításnak köszönhetően megújultak a belső terek, láthatóak lettek egykori freskótöredékek és rokokó stukkódíszek keltek új életre.
Az épület XX. századi története során sűrűn váltakozó lakók (működött falai között erdészeti hivatal, majd a Keresztes Nővérek leányiskolája, de volt hadikórház is), majd az 1947-es államosítás után 1951 és 1988 között iskola és diákotthon működött a kastély falai közt – emlékeztetnek a palota oldalán.
A felújítás során többek között restaurált műtárgyak kerültek vissza eredeti helyükre a palotába.
Az épület interaktív tárlattal, időszaki kiállításokkal, kávézóval és múzeumshoppal is várja az érdeklődőket.