Európa legnagyobb homokdűnéje elképesztő látványt nyújt - képek

Európa legnagyobb homokdűnéje Franciaországban található Bordeaux-tól délnyugatra, és egyre inkább bekebelezi a mögötte lévő erdőt.

A Pilat-dűne az Atlanti-óceán partján fekszik Bordeaux-tól 60 kilométerre, az Arcachon-medence bejáratánál. Európa legnagyobb homokdűnéje csaknem három kilométer hosszú, 500 méter széles, , és körülbelül 60 millió köbméter homokból áll össze. A legmagasabb pontja 100 és 110 méter között van, magassága évről évre változik. Megállíthatatlanul mozog a szárazföld belseje felé, ezért a part közeli erdőt egyre inkább bekebelezi. 

1855-ben még csak 35 méter magas volt, 150 év alatt megháromszorozta a magasságát.

A dűne 1978 óta természetvédelmi terület, formája a szél és a hullámok munkájának köszönhetően állandóan változik. Gerincére a legegyszerűbben a falépcsőkkel kialakított utakon juthatunk fel. Megéri felkapaszkodni, mert a csúcsról fantasztikus kilátás nyílik az Atlanti-óceánra, az Arquin homokzátonyra és a Landes de Gascogne Regionális Nemzeti Park fenyőerdeire.

Kattintson az alábbi képre, és nézze meg galériánkat a lenyűgöző természeti képződményről!

A víz, a homok és a növényzet harca mintegy 15 ezer évvel ezelőtt kezdődött és Délnyugat-Franciaországban, Aquitania atlanti-óceáni partvidékén ma is dúl ez a csata. A Gironde-torkolatvidéktől a spanyol határig 250 kilométer hosszan elnyúló, tökéletesen egyenletes, sima, homokos tengerpart terül el. A tengeráramlatok évezredeken keresztül homokot raktak le a part vonala mentén. A szél ezt a homokot dűnékbe hordta, s ezáltal a tenger és a szárazföld között húzódó, figyelemre méltó tájat alakított ki, mögötte kisebb-nagyobb tavak sorával.

A Pilat-dűnét az Aquitania területén végbemenő dűneképződés egyik legutolsó aktív szakasza hozta létre. 1450 és 1750 között, amikor az úgynevezett kis jégkorszakban a szelek különösen erősen fújták, két nagyobb dűnerendszer kezdte fokozatosan beborítani egymást. Először is, a nyílt tenger irányából érkező áramlatok homokzátonyt kezdtek építeni. Ez a zátony lassanként növekedésnek indult a part irányába, míg a 16. században összeért a parttal. Tőle délre eközben egy újabb zátony emelkedett ki a tengerből, s a 18. századra a tengerparton található régi és a tengerben lévő új zátony között létrejött a Pilat-öböl. 

A tengeri szél tovább ostromolta az újabb zátonyt, annak homokját a part irányába hordva, feltöltve vele az öblöt, majd még tovább sodorva, a Pilat-dűnén halmozta fel a homokot.

A mögöttes területek egykor hatalmas, kiterjedt mocsarat képeztek, ami nyaranta kiszáradva sztyepprétszerű tájat alkotott, s így néhány legelésző birkán kívül nemigen élt meg rajta egyéb. Egy 1801-ben kiadott napóleoni utasítás értelmében azonban a területet lecsapolták, és több ezer kilométernyi területet ültettek be fával, mégpedig leginkább egy olyan fenyőfélével, amely tűri a forró, homokos körülményeket. Ezzel az intézkedéssel az volt a cél, hogy megállítsák a dűnék előrehaladását, és emellett beindítsák az akkoriban jövedelmezőnek számító gyantaipart. Ma a dűnék mögötti hatalmas erdőségben hűvös és árnyas ösvények hálózatára lelünk.