Hamisítványnak minősítették Kína legmagasabb vízesését, miután egy csövet találtak benne. Egy túrázó közzétett egy videót, amelyen a 321 méteres Yuntai-hegyi vízesés vize annak tetején a sziklafalba épített csőből származik.
A Farisov névre keresztelt utazó ezt írta:
Átmentem minden nehézségen a Yuntai-vízesés forrásáig, csak azért, hogy ezt a csövet lássam.
A közösségi médiában a „Yuntai-vízesés eredete csak néhány cső” trend pedig egyre népszerűbb –számolt be a Daily Star.
A Yuntai turisztikai park üzemeltetői elmondták, hogy a száraz évszak alatti ez a „kis fejlesztés” biztosítja a látogatók számára, hogy ne érezzék úgy, hogy feleslegesen utaztak ide.
A park ezután egy bejegyzést tett közzé, amelyben úgy írtak, mintha a vízesés üzenne:
Nem számítottam arra, hogy mindenkivel így találkozom. A szezonális díszlettel nem garantálhatom, hogy a legszebb formámban leszek mindig, amikor meglátogatsz.
"Csak a száraz évszakra készültem egy kis fejlesztéssel, hogy a legjobban nézzek ki, amikor találkozom a barátaimmal."
A Yuntai turisztikai park dolgozói kénytelenek voltak elismerni, hogy a vízesés a csapadékhiány miatt kapott segítséget a csőtől.
Kínában él a világ népességének valamivel több mint 17 százaléka, de a globális édesvízkészletnek csak hat százaléka van jelen az országba. Az országot a közelmúltban szélsőséges időjárási események sújtották, mint például a tavaszi fagyos időjárás Dél-Kínában, és heves esőzések – írja a China Daily.
Az elmúlt két évben Kínát elhúzódó aszály sújtotta, amely 2022-ben kezdődött, de augusztusban volt a legrosszabb, amikor a tavak és folyók drámai mértékben apadtak – írja a BBC.
Ennek eredményeként a felszíni vízkészletek 2022-ben országszerte 7%-kal csökkentek.
A kínai nagyvárosok is bajban vannak, ugyanis Kína a városainak modernizálása és jövőbe repítése érdekében gigantikus mennyiségű betont használt fel az építkezések során. Most a cement robbanásszerű növekedésével kialakult függőség brutális árát fizettetik meg az itt élőkkel.
Egy friss tanulmány szerint az ország lakosságának nagy része olyan nagyvárosokban él, amelyek évente több mint 3 millimétert süllyednek. Egyes területek pedig, mint például Peking, évente több mint 45 milimétert is.
A kutatók előrejelzése szerint 2120-ra Kína tengerparti területének mintegy negyede a tengerszint alá süllyedhet.