Egy brit turista, a 26 éves Marwan Busin Dél-Amerikába utazott egy hátizsákos kirándulásra, hogy felfedezze Ecuador csodálatos világát. Nagyon vágyott rá, hogy megismerje a kevésbé ismert helyeket is, és ezért több helyi turistával is beszélgetésbe kezdett, hogyan tudna eljutni különleges helyekre.
Ekkor találkozott a hostelben, ahol megszállt egy helyi lakossal, aki felajánlotta neki, hogy elviszi őt a waorani törzshöz. A törzs a szállásától 9 óra buszozásra lakik az Amazonas dzsungel mélyén. Eleinte vonakodott, mert veszélyesnek és őrültségnek tartotta az ötletet, de a törzs nagyon nyitottan fogadta. Meglepő volt számára, hogy a törzs tagjai egymás között egy saját belső nyelven beszéltek és nagyon sokszor a kezüket is használták hogy kifejezzék magukat, míg a törzs vezetője tudott spanyolul.
A törzsnél való tartózkodása alatt Marwan kirándulni kezdett, felfedezte a dzsungelt és részt vett a vadászatban és halászatban is. Kóstolta a kajmánhúst is.
Mutattak nekünk egy fát, amiből gyógyszert, sőt parfümöt is készítettek.
-mondta Busin.
Megtanították neki, hogyan készítsen horgászbotot és a vadászathoz használt lándzsát is. Lenyűgözőnek találta, hogy a lakosok tudják hogyan kell jól tájékozódni a dzsungelben, és tudják minden fa nevét.
A törzzsel töltött idő alatt 2 napig egy függőágyban aludt, de nagyon kényelmetlennek találta, így utána egy kabinban aludt a padlón, de ott meg nagy mennyiségű bogár keserítette meg az életét.
Bár voltak nehézségek az ott töltött idő alatt, Busin úgy összegzi az élményét, hogy ez egy olyan hihetetlen tapasztalás volt, amelyre örökre emlékezni fog.
Az Amazonas területén nagy jelentőségű felfedezés volt nemrég, hogy találtak egy nyolc méter hosszú, kétszáz kilogrammos északi zöld anakondát, amelyet eddig nem ismert a tudomány. Ez a szörnyeteg a valaha felfedezett legnagyobb kígyó. A kígyóra Freek Vonk holland biológus talált rá, amikor egy dokumentumfilmet forgatott. Egy tanulmány szerint az Amazonas esőerdőit komoly veszély fenyegeti és könnyen felborulhat az ökoszisztéma, a problémák hátterében az erdőirtásokat, aszályokat és tűzeseteket nevezték meg, aminek nem kedvez a folyamatosan emelkedő hőmérséklet sem.