A sokak számára ismerősen cseng az a kifejezés, hogy katasztrófaturizmus, van azonban egy még ennél is hátborzongató angol kifejezés, a sötét turizmus, vagyis az urbex, amely az angol urban exploration kifejezésből ered, és az a lényege, hogy a régi, holt városok és épületek elhanyagolt, elfeledett építmények felfedezése motiválja a turistát. Ez a világ pedig meglehetősen sokakhoz közel áll, úgyhogy mutatjuk hol vannak az igazán kísérteties helyek hazánkban.
A környékbeliek által csak Szellemvárosként emlegetett lakótelep-komplexum az 1960-as években épült a szentkirályszabadjai repülőtér mellé az itt állomásozó orosz és ukrán katonák, valamint családjaik számára. A magyar Csernobilként is emlegetik. Óvoda, mozi és boltok is üzemeltek ebben az autonóm kisvárosban, amelynek lakói saját szubkultúrát alakítottak ki maguknak. Manapság azonban már csak a kísérteties helyek szerelmesei látogatják az elhagyatott várost.
Az Alsóváros és a Tisza között fekvő erdős területet hívják a szegediek Boszorkányszigetnek. Északról a már nem létező vasúti híd zárja le, délről a kereskedelmi és téli kikötő határolja. A neve nem véletlen, ugyanis Magyarországon összesen 124 boszorkányperről lehet tudni biztosan, melynek több mint a fele Szegeden, a most már Boszorkányszigetnek keresztelt területen zajlott. Döbbenetes tragédiát őriznek a félszigeten némán álló fák. A vallatások ideje alatt az inkvizítorok kínpadra tették a vádlottat, aki ez esetben inkább áldozat volt. A kínvallatások során többen meghaltak, vagy végeztek magukkal a tömlöcükben. Végül 12 embert kötöztek ki a Boszorkányszigeten leszúrt négy karóhoz, és egyszerre, elevenen égették el őket - írja Szeged a napfény városa egy korábbi bejegyzésében.
Ezt a meglehetősen bizarr fonyódi villát Abrudbányai-Rédinger Ödön építtette az esküvőjük előtt elhunyt menyasszonyának, Magdusnak. 1941-ben, már családos emberként emelt emlékvillát halott kedvesének. A pazar helyre épített, mediterrán stílusú épületbe márványból faragtatta ki a nászágyukat, rajta Magdus és a saját maga fekvő másával. A villába kerültek volna Magdus hamvai is, ám a háború meghiúsította a tervet. Később sokan tartották úgy, hogy a helyet kísértet lakja. A nem mindennapi történethez egy babona is kapcsolódik:
Az enyingi római katolikus temetőben található, koporsó alakú kő síremlék a felekezet templomának kertjéből – amely egykor temető volt – került mai helyére. Tokaji Pál református lelkész Rebeka nevű lányának halotti emlékművet, amelyhez alábbi történetet fűzi a néphit: A lány „rosszéletű” volt, családos férfiakkal kezdett ki, ezért holttestét kőkoporsóba zárták, de azt, bárhova vitték, a föld kivetette magából, bárhova vitték, mindig visszatért eredeti helyére. Az emlékművet sírrablók rongálták meg, de nem találtak semmi értékeset. A síremléket az Enyingi Városvédő-Szépítő és Hagyományőrző Egyesület újította fel 2010-ben, és tájékoztató táblát helyezett el mellette - áll a város örökségét bemutató írásban.
A Széchenyi család olyan jeles tagjait temették ide, mint például Széchényi Pál, kalocsai érsek, a könyvtár és múzeumalapító Széchényi Ferenc és felesége Festetics Julianna, fiúk, a legnagyobb magyar Széchenyi István, valamint felesége Seilern Crescence. A kriptában 1977-ben temetkeztek utoljára. A kissé bizarr túrán nem csupán sírköveket láthatunk, hanem egy igazi múmiát is, Széchenyi Pál nevében. Emellett egy vasládikóban Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsont darabját is megnézhetjük.