Egy utas a repülőgépe késése miatt beperelte a Germanwings légitársaságot. A Salzburgból Köln/Bonnba tartó járat 2 óra 58 perces késéssel landolt a német leszállópályán. Mire begurult az állóhelyére, és kinyíltak a repülőgép ajtajai, újabb 5 perc telt el, tehát a késés ekkor már 3 óra 3 perc volt. Ezen a pár perces különbségen azonban sok múlik, mert ha a késés már meghaladja a három órát, az utasnak jár a 250 eurós kártérítés.
Az utas szerint a késés több volt, mint három óra, mert a gép ajtajai az indulástól számított 3 óra 3 perccel később nyíltak ki. A légitársaság szerint viszont a késés 2 óra 58 perc volt, szerintük ugyanis a gép akkor érkezik meg, amikor a kerekei földet érnek a leszállópályán. Az osztrák bíróságon kifogott az ügy, így tovább dobták a labdát az Európai Bíróságnak, döntsék el ők, mi számít a megérkezés tényleges időpontjának.
Az Európai Bíróság nemrégiben úgy határozott, hogy késés esetén az érkezés tényleges időpontjának azt kell tekinteni, amikor legalább a repülőgép egyik ajtaja kinyílik, és az utasok elhagyhatják a gépet, vagyis az utasnak jár a kártérítés. A bíróság álláspontja szerint ugyanis - hiába landol egy gép korábban - az utasok mindaddig be vannak zárva a gépbe, míg az ajtó ki nem nyílik. „És ez az idő elveszett számukra, hisz nem használhatják azt azon célok elérésére, amelyek miatt épp az adott járatot választották", vagyis simán lekéshetik például a csatlakozást.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ Magyarország (EFK) ingyenes szakmai és jogi segítséget nyújt az utasoknak, ha az Európai Unió tagállamaiban, Izlandon és Norvégiában székhellyel rendelkező légitársasággal szemben szeretnének panaszt benyújtani, akár járatkésés, poggyászkár vagy foglalási problémák esetén. „Az EFK-hoz 2013-ban 64, 2014-ben pedig eddig 48 fogyasztói panasz érkezett légi utazás során felmerült késéssel kapcsolatban" - tudtuk meg Kriesch Attilától, az EFK igazgatójától.
A leggyakoribb probléma az, hogy a légitársaságok nem akarják kifizetni az útvonal hosszától függően 250, 400 vagy 600 eurós kártérítést. Ilyenkor általában vis maiorra, azaz olyan rendkívüli körülményre hivatkoznak, amely a légitársaság hatáskörén kívül esik, és a légitársaság a legjobb szándéka ellenére sem képes elkerülni azt. „Ilyen lehet például az időjárási, politikai vagy háborús esemény, vulkánkitörés, sztrájk, az olyan típusú események, mint ami például 2012. december 7-én történt, amikor a ferihegyi irányítótorony műszaki hiba miatt leállt, vagy a balesetek, például amikor a gép madárrajjal ütközik - magyarázza Csuhaj Miklós, a Flight Refund ügyvezető igazgatója, aki cégével egyéves működésük alatt több mint száz panaszos utas ügyét vitte bíróságra.
„A légitársaságok szinte minden esetben megpróbálják a vis maiorra való hivatkozást" - mondja Csuhaj Miklós. „A műszaki meghibásodást is előszeretettel sorolják ebbe a kategóriába. Ezekben az esetekben pedig az a szabály, hogy ha normál karbantartással elkerülhető lett volna a meghibásodás, akkor az nem számít váratlan eseménynek. Ez azonban igazán már csak egy bírósági per során bizonyítható. De volt olyan ügyünk is, ahol erős havazásra hivatkozott a légitársaság, ilyenkor adatbázisokból kideríthető, hogy a többi járat vajon miért tudott rendben fel- és leszállni az adott időszakban."
Amikor egy légitársaság rendkívüli körülményre hivatkozik, az utas a rendelet által kijelölt nemzeti hatósághoz fordulhat, és ott kivizsgálást kezdeményezhet, hogy a kérdéses járattal kapcsolatban valóban felmerült-e olyan rendkívüli körülmény, amely a járatkésést előidézhette, és az erre való hivatkozással valóban jogos-e, hogy a légitársaság nem akar fizetni. Budapestről induló járat és EU-n kívüli országból Budapestre érkező járat esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elsőfokú területi szervéhez lehet panasszal fordulni.
Viszont az EU-s országból érkező gépeknél más a helyzet, például egy Frankfurtból érkező járattal kapcsolatos sérelmeinkkel csak a német hatóság tud foglalkozni. „A rendelkezésünkre álló adatok alapján a legtöbb hatósági ügyet lefolytató Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez járatkéséssel kapcsolatban 2013-ban összesen 52, 2014-ben eddig 102 panasz érkezett - tájékoztatott bennünket Kriesch Attila. „Ezek között 2013-ban 45, 2014-ben 90 esetben hivatkozott rendkívüli körülményre a légitársaság. A hatósági vizsgálat 2013-ban 26, 2014-ben 14 esetben állapította meg, hogy ténylegesen rendkívüli körülmény okozta a késést, így a légitársaság mentesülhetett a kártalanítási kötelezettsége alól."
Jellemző, hogy az utasok általában keveset tudnak a jogaikról. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, így az Európai Fogyasztói Központ Magyarország közreműködésével épp ezért nemrég elkészült egy mobilalkalmazás. Az „ECC-Net: Travel" segítséget nyújt, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában, illetve Norvégiában vagy Izlandon kerülnénk kellemetlen helyzetbe. Az alkalmazás jogi tudnivalókat és nyelvi támogatást nyújt az EU 23 nyelvén, továbbá norvég és izlandi nyelven, és segít abban, hogy jogainkat az adott országban érvényesíthessük.
Az alkalmazás nemcsak a légi közlekedés, hanem a bolti vásárlás, az autóbérlés, a szállodai szolgáltatások, vasúti, buszos és hajóval történő közlekedés és az egészségügyi ellátások témakörében is tájékoztatást ad az adott országban érvényes fogyasztói jogokról. Az alkalmazás ingyenes, és offline módon, azaz internetkapcsolat nélkül is használható.
A légi utasok jogairól bővebben tájékozódhat az Európai Fogyasztói Központ Magyarország oldalán.