Még mindig az ezres a hamisítók kedvence

Egyre kisebb a bankjegyhamisítók sansza, hogy sikerrel tudják teríteni a hamis címleteket a pénzforgalomban. A hamisított címletek között a leggyakoribb az 1000 forintos és az 50 eurós - írja a Napi Gazdaság.

Messze az ezerforintos a legnépszerűbb a pénzhamisítók körében. Annyira egyeduralkodó, hogy az MNB tavaly áprilisban biztonsági szempontból megerősített ezrest hozott forgalomba. A címlet az összes hamisítvány 64 százalékát tette ki. Az ezrest a húsz-, majd a tízezer forintos bankjegy követi a népszerűségi listán. Az MNB szakértői 2006 negyedik negyedévében 1465 esetből származó, 1666, forgalomból lefoglalt forintbankjegy-hamisítványt vizsgáltak.

A felderített hamis bankjegyek és érmék döntő többségét még a forgalomba hozatal előtt lefoglalják. A vizsgált hamis bankjegyeket nem nyomdai úton, hanem egytől egyig valamilyen irodai sokszorosító eszközzel (színes fénymásolóval, nyomtatóval) állították elő. Annak ellenére, hogy a hamisításhoz használható eszközök forradalmian fejlődnek, és így fokozott mértékben kell számolni a készpénzhamisítás lehetőségével, a forinthamisítások mind az esetek, mind pedig a lefoglalt hamis bankjegyek számát tekintve csökkenő tendenciát mutatnak.

Az elmúlt két évben, 2005 második és harmadik negyedévében voltak a csúcson. Feltehetően ennek nyomán a jegybank 2005. július 1-jétől új "díjtételt" vezetett be. A hitelintézetek által befizetett, vagy váltásra átadott készpénzben fellelt hamisítványok után, a jegybank darabonként 20 000 forintot számít fel. A díjjal a jegybank azt kívánja elérni, hogy a készpénzzel hivatásszerűen foglalkozók nagyobb figyelmet fordítsanak a hamisítványok kiszűrésére.

A kereskedők is mind felkészültebbek a hamis pénzzel szemben. A multinacionális cégek pénztárosai magas szintű képzésben részesülnek bankjegy- és bankkártya-felismerésből, illetve a multik jelentős befektetéseket hajtanak végre a hamis bankjegyek kiszűrésére. Minden hipermarket pénztárában megtalálható például az uv-átvilágító. A kis boltok veszélyeztetettebbek ezen a téren, ugyanis az eladók kevésbé képzettek, bár saját jól felfogott érdekük a hamis pénz megkülönböztetése.

A forint történetében a legnagyobb mértékű hamisítást 1999-ben követték el, akkor ofszetnyomtatással 5000 forintosokat állítottak elő. Azóta a forinthamisítás mértéke tolerálható határok - évi 8-15 ezer bankjegy - között ingadozik. Egymillió forgalomban lévő valódi bankjegyre, egy év alatt mintegy 35 hamisítvány jut, ami nemzetközi összehasonlításban elfogadható.

A valutahamisítási esetek száma és a lefoglalt mennyiség továbbra is nagyon alacsony. Az euró hamisítása továbbra sem jelentős, 2006 negyedik negyedévében mindössze 175 darab, forgalomból kiszűrt euróhamisítványt vizsgáltak a szakértők. A valuták között az euró a legnépszerűbb, 48 százalékot képvisel a felderített esetek számát tekintve, majd az amerikai dollár következik 40 százalékkal, és a maradék oszlik meg a többi valuta között. A hamis eurócímletek közül magasan az 50 eurós vezet, majd az ötszázas és a kétszázas következik. A legtöbb hamis eurót 2003-ban találták Magyarországon.

Az országban előforduló "hamisgyanús" forint-, illetve külföldi bankjegyek és érmék szakértői vizsgálatát az MNB Nemzeti Készpénzszakértői Központja (NKK) végzi. Az NKK feladatai közé tartozik a forgalomban lévő forintbankjegyek és -érmék hamisítás elleni technikai védelmének biztosítása, fejlesztése, a hamis készpénzzel kapcsolatos szakértői tevékenység ellátása. A központ tartja a kapcsolatot az ECB szakterületeivel, működteti az ECB hamisítványfigyelő rendszerének nemzeti végpontjait, valamint a hazai és külföldi bűnüldöző szervekkel is ők állnak összeköttetésben.