A Moody's már a bóvliba sorolta Magyarországot

A "Ba1", vagyis a befektetésre már nem ajánlott kategóriába került Magyarország a Moody's hitelminősítőnél, amely fenntartotta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást, mivel véleménye szerint bizonytalanság övezi azt, hogy az ország képes lenne ellenálni az európai adósságválság kockázatainak.

Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service. A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

A Moody's indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira. A hitelminősítő szerint emellett Magyarország "egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra" a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is.

Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél - Standard & Poor's, Fitch Ratings - továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal. Az S&P néhány órával a Moody's csütörtök éjjeli bejelentése előtt azt közölte: elhalasztja Magyarország esetleges leminősítéséről szóló döntését. A közlemény szerint megvárják, hogy mit hoz az IMF-fel és az EU-val folytatott magyar tárgyalások eredménye, mert ha egy jó programot sikerül kialkudni, elkerülhető a leminősítés. A cég legkésőbb február végén dönt arról, hogy bóvlikategóriába minősíti-e Magyarországot.

A Portfolio.hu szerint a Moody's mostani lépése azért is meglepő, mert az elmúlt hónapokban meg sem szólalt Magyarország minősítéséről, ezzel szemben a másik két hitelminősítő igen aktív volt.

Korábban az az [origo] úgy értesült, az ország várható leminősítését követő piaci pánik káros hatásait akarta enyhíteni a kormány azzal, hogy múlt héten tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

A leminősítés azért lehet káros, mert a nemzetközi hangulat jelenleg nagyon érzékeny a rossz hírekre. Mivel a magyar állampapírok a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerültek az egyik hitelminősítőnél, a másik kettőnél pedig egy lépésre vannak ettől, így vélhetően visszaesik irántuk a kereslet, vagyis drágul az ország finanszírozása.

Az elmúlt hetekben kétszer is előfordult, hogy sikertelen volt az állampapíraukció, azaz a magyar állam nem tudott elég olcsón befektetőket találni adóssága finanszírozásához. A kormány egyik legfontosabb feladatának nevezte korábban az államadósság elleni harcot, amihez felhasználta az államosított magán-nyugdíjpénztári pénzek egy részét is.

A forint árfolyamának gyengélkedése miatt azonban szeptember végére a nyári 76-ról 82 százalékra emelkedett az államadósság. Ennek ledolgozását nehezítheti meg a bóvli besorolás. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, az állam ősszel törleszti két lejáró adósságát, így az államadósság novemberre 73 százalékra csökkent volna a tervek szerint.

Mi lehet ennek a következménye?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már egy hónappal ezelőtt, a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta, reális veszély, hogy Magyarországot leminősítik. Az [origo] által a közelmúltban megkérdezett makroelemzők, kötvénymenedzserek azt valószínűsítették, hogy bár egy újabb rossz üzenetet közvetítene a befektetők felé, de rövid távon drámai hatást vélhetően nem váltana ki, ha a bóvli kategóriába vágná az egyik hitelminősítő Magyarország adósságát.

"A piacon már felkészültek a várható leminősítésre, beárazták azt, a magyar államkötvények egy részétől már megszabadulhattak sokan azok közül a befektetők közül, akiket egy leminősítés miatt a saját szabályuk amúgy is a magyar papírok eladására, portfóliójukban Magyarország súlyának mérséklésére kötelezne" - mondta korábban az [origo]-nak egy, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő makroelemző, aki szerint nem várható heves piaci reakció.

Az elemző akkor úgy látta, a forint várhatóan valamelyest gyengülne, az állampapírpiacon a hozamok emelkednének (vagyis az állampapírok árfolyama esne), a cds-felár pedig, amely már most is a hetedik legmagasabb a világon, még egyet ugrana. (A cds-felár leegyszerusítve egy ország kockázati megítélését jelzi, megmutatja, hogy az adott ország fizetésképtelenség elleni biztosítása mennyibe kerül. Minél magasabb a cds-felár, annál nagyobb esélyt adnak a piaci szereplők az adott ország vagy gazdasági szereplő csődjének.)

"Ennél azonban sokkal fontosabb a hosszú távú hatás. Magyarország finanszírozási költsége megemelkedne, lesznek olyan befektetők, amelyek még befektetési kategóriába tartozó állampapírokat vehettek volna, de bóvli minosítésűt már nem, ezért sok potenciális befektetőt elveszít az ország" - jelentette ki akkor egy másik makroelemző, Orbán Gábor. "Egy leminősítés, pláne ha több hitelminősítő is visszasorolja a magyar adósságot, a magyar állampapírpiacra gyakorolt negatív hatásnál mélyebben érintheti a vállalati kötvények piacát" - mondta az Aegon kötvényportfólió-menedzsereként dolgozó elemző, aki ezt azzal magyarázza, hogy a vállalati kötvényeknél a befektetők számára erősebb sorvezető az, hogy az adott ország minősítése a befektetésre ajánlott kategóriából kiesik a bóvliba. "Ez még nagyobb érvágás az üzleti szféra számára, mint az adott ország finanszírozása szempontjából" - tette hozzá Orbán.

A forint az éjszakai órákban megjelent hírre azonnal gyengüléssel reagált, az euróval szembeni árfolyama a 314-es szintet is megközelítette. Igazán reggel lesz látható, hogy a hírre miként reagál a forint, a kereskedés ugyani most nagyon lanyha, mivel a nekünk fontos piacok zárva vannak.