A mai meghallgatáson csak férfiak vehettek részt. Ágica kényelmesen elhelyezkedett a hálóban és várt, majd egyszer csak bejött hű katonája Tommyboy és megkérdezte: "Mi van akkor, ha senki sem akar jönni"?
A királynő elhűlt arccal nézett rá, nem akarta elhinni, hogy nincs egy férfi sem a Villában, aki kíváncsi lenne rá. Mégis akadt valaki, aki megmentette a helyzetet. Leo sétált be a szobába, levetette magát az uralkodónő mellé, de egy szót sem szólt.
Ágica úgy döntött, hogyha nem a fiú, akkor majd ő beszél és bele kezdett abba, hogy a tegnapi kiválasztáson hozott döntéséért leszúrja Leót. "Tudom, hogy te nekem akartál jót, de meg kellene értened, hogy miattam nem kellett volna. Én bírom azt az embert, akit te tegnap megbántottál. Ha engem annyira bántott volna, akkor én cselekedtem volna úgy, de mégegyszer mondom, én bírom az illetőt. Egyébként pedig ki tudok állni magam mellett."
Ezzel tehát az a kínos szituáció állt elő, hogy Leónak meg kellett volna magyaráznia, hogy mit miért csinál, egy olyan dolog kapcsán, amit mindenkinek legbelsőbb joga és felelősége egyedül eldönteni. A benzinkutas belekezdett, hogy azért jelölte meg Szilvit, mert egyrészt valakit jelölnie kellett, és a magában felállított rangsor szerint rá esett a választás, másrészt zavarta, hogy Ágicát bántotta.
Erre az összefüggéseket oly gyorsan felismerő, pengeagyú lány folyamatosan azt hajtogatta, hogy a jelölésnél azt kell választani, aki nekünk személy szerint fájdalmat okoz, nem pedig azt, aki másnak.
Éppen ennél a pontnál kellett volna, hogy felderengjen, hogyha valakit szeretünk és azt bántják, az talán nekünk is fájhat. Leo próbált erre rámutatni, de a makacs lány csak a fújta a saját dumáját, mindent elmondott mégegyszer meg mégegyszer, úgyhogy a végére csak egymás szavába vágás és kiabálás sült ki az egészből.
A beszélgetésre kapott tíz percből kilenc és fél erre ment el, majd a végén kifelé menet a közgazdász ennyit mondott: "Megjegyzem azért jöttem be, hogy megmondjam hiányzol. Nem másért".