Leo elkapta Ágicát

Leo keményen megmondta véleményét Ágicának a vele szemben tanúsított magatartásáról. Valljuk be, ideje volt már. Egyáltalán nem beszélt csúnyán, csak és kizárólag a tényekkel szembesítette a lányt.

Ágica - mint mindig - most is a mártír szerepét játszotta. A konfliktus abból adódott, hogy a lány kitalálta, ebédeljenek kint, hiszen végre hétágra süt a nap. Ez a kijelentés Leo jelenlétében hagyta el száját, de a lány mit sem törődve a fiú reakciójával, már ment is a többiekhez.

Leónak elege lett abból, hogy minden közeledését elutasítja a lány, másokét viszont szívesen fogadja.

Leo: - Én tudod, hogyan csináltam volna, elmondom. Mit szólnál hozzá, ha kint ennénk? Akkor megbeszélem a többiekkel? Ezzel szemben te: Ú, kitaláltam valamit! Mire én: Mondjad! Erre hátat fordítasz és kimész. Miért nem látod, amit látnod kell, amit mindenki lát. Te vagy nekem mindenben az első. Ha én közeledek hozzád, lesz..sz. Folyamatosan elutasításra találok.

Ezt a rövid monológot Marcsika cipőjének felhúzása közben hallgatta végig és nem ő lenne, ha nem szólt volna bele: "Igazat adok neked most."

Ágica: - Jó, én vagyok a hibás mindenben.
Leo: - Ezt nem értem, hogy miért van. Mindig elutasítasz. Mikor te jössz, nekem az jólesik. Én fogadom a te kedvességedet. Nem értem, hogy miért nem látod.
Ágica: - Majd egyszer remélem lesz időnk beszélgetni négyszemközt, hogy elmondjak mindent. Úgy, ahogy gondolom.
Leo: - Ági, te nem látsz dolgokat, kezdem úgy érezni, hogy...