Szokatlan párbeszéd

Ágica a hálószobában őszintén beszélt Leónak arról, milyen tulajdonságait kedveli. A fiú kétkedéssel fogadta a hallottakat.

Leo és Ágica a hálószobában beszélgettek, míg a többiek a kanapén várták a műsorvezető bejelentkezését. A lány nagyon kedvesen mesélt a fiú azon tulajdonságairól, melyeket irigyel tőle, s nyilván tetszenek is neki. Leo azonban furcsán fogadta Ágica dicsérő szavait. Nagyon szkeptikus volt, s ezzel természetesen felbőszítette Ágicát.

Ágica: - Én sok mindennel úgy vagyok néha, hogy ez nagyon jó benned. Mindig, mindenben határozott vagy és ez sokat számít. Igenis kitartasz az elveid mellett.
Leo: - Ezt miért mondod most?
Ágica: - Mert szeretnék veled beszélgetni, mert kijön belőlem. Itt vagyok és nézlek.
Leo: - Mit akarsz ezzel az egésszel mondani?

Ágica: - Úristen, semmit. De látod, most miért kell ezt csinálni? Nem szoktunk ilyen komoly dolgokról beszélgetni. Nem szoktalak soha dicsérni.
Leo: - Ezért kérdezem, nem szoktam meg. Szokatlan.
Ágica: - Úristen! Látod, ezek azok a percek, amikor nem tudom elhinni, hogy neked miért kell rögtön átkavarni az egészet, hogy miért dicsérlek. Nekem nem lehet ilyenem, hogy én is elmondom a véleményem?
Leo: - De lehet. Furcsa, szokatlan.