Leónak valamitől ritka jó kedve támadt, vidáman énekelget (Nem kell segítség, nyugi doki, csak a szívem ég) szeleteli a gombát, dobálja a kést és úgy általában kedves mindenkivel.
- Ez a szeretet napja - hangoztatja, akár egy tavaszimikulás.
Csaba, a falusi gyerek, némi teológiai kételyének hangot is adott:
- Húsvét, mióta?
- Nem azért, - pontosított Leo - csak benne van a levegőben, tegnap kezdődött és ma beérett.
- Mert a manók tojtak ide a kertbe - találgatott újra Katka.
Egyébként hiába a sok csoki, Katka és Anett fogyókúráznak, ma még csak ebédet se vettek magukhoz, nem hogy húst. A ceglédi lány vadul fogadkozik, legalább Párbajkor akar beleférni a nadrágjába.
Csaba viszont morcos volt és kötekedő hangulatú, belekóstolt a jóba tegnap, és a többiek is panaszkodtak arra, hogy milyen rossz volt visszajönni a városból.
Marcsi már megint egészségügyi problémákkal küzd, de nem akar kórházba menni. Jó, nem? Egy ápolónő, aki fél a dokiktól...