Késői ünneplés

 A lakók egész nap várták, hogy megérkezzen Katka tortája, ez csak éjfél után sikerült, de a kedvenc zenéjével együtt.

Katka és Leo esti mosogatás közben elbeszélgettek. Katka rosszkedvét próbálta eloszlatni a srác:
- Szerintem apukád csíp engem, majd bemutatkozom neki, bízzon csak rám, majd én megregulázlak.
- Nem kell engem megregulázni...
- De kell, abban percben, hogy valami tetszik, megszűnik az önkontrollod.
- Kezdek félni, nagyon ismersz már...

- Tudod, Katka, a te példádból okulva, többet fogok segíteni a szüleimnek. Annyira jó volt, hogy bejöttek. Apámnak az ilyen műsoroktól borsódzik a háta, nézd a hülyéket, szokta mondani, most meg egy vagyok közülük. Aztán meg bejött hozzám és csak annyit mondott, hogy gyakran hagyod nyitva a hűtőajtót.

Katka aztán elmesélte, hogy az apja most biztos füvesít, tavaly még ő próbálta meg, az anyukája kiskertje mellé, de csak disznóparéj lett belőle.

A többiek ezalatt türelmetlenül várták, hogy megkapják Katka tortáját, de elmúlt éjfél, mire a Blikk után az ünnepelt kedvenc zenéjével együtt megérkezett.

A tortát Tommyboy vitte ki, énekeltek is neki egy sort, Katka összetett kézzel hallgatta a muzsikát, és csendben örült. Az ünnepelt megpróbálta elfújni az kiolthatatlan gyertyákat, nagyokat erőlködött, aztán a többiek segítettek: inkább kiették alóla a krémet.