A magánjogi szabályok a polgárok és társaságaik (egyesületeik) kapcsolatait rendezik. A magánjog szabályai a polgárt a "bölcsőtől a sírig" kísérik: a méhmagzat már jogképes, s a polgár vagyonát halálakor a magánjogi öröklés rendje szerint szerzik meg utódai. A 19. század eleje óta követett törvényhozói gyakorlat, hogy a magánjog szerteágazó szabályait egyetlen nagy törvénykönyvbe foglalják össze. Ezek a törvénykönyvek hagyományosan egy adott állam keretei között születnek meg, és ott érvényesülnek. Ma változik a helyzet: az Európai Unión belüli jogegységesítési törekvések a magánjogi szabályokat is érintik, és jogharmonizációt követelnek meg a tagállamoktól és a társult államoktól.
I. Bevezetés: A polgári társadalom alapja, az első magánjogi kódex
1804-ben Napóleon égisze alatt megszületett a Code Civil, az első magánjogi kódex, amely a világon először foglalta törvénykönyvbe a magántulajdon szentségét és a szerződésszabadság elvét.
II. Mi a magánjog?
A magánjog sajátosságai, összehasonlítása a közjoggal. Az ember mint a magánjog központi fogalma.
III. Mi a kodifikáció?
A kodifikáció eredménye a törvénykönyv. A magyar Polgári Törvénykönyv előkészítésének stádiumai.
IV. Uniós tagság és a nemzeti jogalkotás
Az Európai Unió szervei által alkotott szabályok befolyásolják egy-egy tagállam, sőt a csatlakozás előtt álló országok törvényhozását is.
V. Mit hoz a jövő?
Az Unió mind határozottabb törekvése a magánjog egységesítésére várhatóan a most készülő új magyar Polgári Törvénykönyv jövőjére is befolyással lesz. Ezekbe a fejleményekbe viszont - mint uniós tagállamnak - már érdemi beleszólásunk lesz.