"Nem kaptam levegőt a víztömeg láttán"

Idegenvezetőként tartózkodott Thaiföldön Homolya Orsolya, amikor a pusztító szökőár elérte a turistaparadicsomot. Az [origo] Társalgójában elmesélte, hogy a hatalmas fekete víztömeg láttán első gondolata az volt, hogy el kell búcsúznia édesanyjától. A katasztrófa álmukban érte az embereket, semmilyen előrejelzés nem érkezett, és a menekülés során is csak thai nyelvű tájékoztatást kaptak.

Hol volt, mikor jött a szökőár? (HeBro)
- Patong Beachen, a tengerparti szállodában éltem át a szökőár érkezését. Pár perccel azelőtt ébredtem fel, hirtelen csörömpölés és sikítozás hallatszott, ekkor az ablakhoz léptem, ahol már láttam, hogy betört a szállodánk területére is a víz. Sokkoló volt a hatalmas, fekete víztömeg, amint megállíthatatlanul hömpölygött, maga előtt tolva mindent.

Mit érzett abban a pillanatban, mikor bekövetkezett? (refort_cica)
- Nem kaptam levegőt, hirtelen nem tudtam, mitévő legyek, majd gondolkodásra kényszerítettem magam. Először is felhívtam az édesanyámat, hogy elbúcsúzzam tőle, mert tényleg halálfélelmünk volt, és szerettem volna még egyszer hallani a hangját. Majd megpróbáltam megnyugtatni, hogy biztosan nem lesz semmi bajunk. Utána elkezdtem öltözni, megpróbáltam praktikus ruházatot magamra ölteni: edzőcipő, rövidnadrág, fürdőruha, póló.

Milyen érzés volt látni a katasztrófát? Milyen messze tartózkodott a tengerparttól? (Mango01)
- Rettenetes volt látni a katasztrófát, és az volt a legrettenetesebb, hogy nem tudtuk, túléljük-e. A tengerparttól körülbelül 80 méterre volt a szállodánk.

Lehetett érezni egy kis földmozgást, amikor jött a szökőár? (Goldgirl)
- Előtte két órával komoly földrengést lehetett érezni.

Mennyi idő alatt ért oda a hotelhoz a szökőár? (Goldgirl)
- A tengerparttól körülbelül tíz másodperc alatt.

Pánikba esett? (Cherry)
- Nagyon rossz érzés kerített hatalmába, pár másodpercig nem kaptam levegőt, de lassan utána kitisztultak a gondolataim.

Mikor és hogyan jutott ki a szállodából? (Cherry)
- Először nem tudtuk, hogy mi várható, ezért hazatelefonáltunk. Mivel ekkor már nem volt villany, és a vonalas telefonok nem működtek, ezért itthonról próbáltuk megtudni, mi is történt. A nővérem telefonált, és tőle tudtuk meg, hogy nagyon komoly földrengés következtében indult el ez a szökőár. Nem tudtuk, hogy jön-e még újabb hullám. Barátnőmmel együtt megkíséreltük a hotel elhagyását, ekkor már egy kicsit visszahúzódott a tenger.

Elvitte a csomagjait a víz? (Noemi)
- Szerencsére nekünk csak a hotelünk vált lakhatatlanná. Mi a negyedik emeleten laktunk, inkább attól tartottunk, hogy a fosztogatók viszik el értékeinket.

Hogy reagáltak az ottani emberek? Mennyi idő kellett, amíg felfogták, hogy mi történt? (MsDorka)
- Csodálatosak voltak a thai emberek, segítőkészek, az utolsó rizsüket is megosztották a menekülő turistákkal. Szerintem még most sem tudják feldolgozni, hogy mit jelentett, milyen veszteségeket fog okozni életükben, megélhetésükben, hiszen a turizmus, amiből ők éltek, erre a szezonra gyakorlatilag megszűnt a szigeten.

Igaz az, hogy csak thai nyelven volt tudósítás a katasztrófáról, és nem értesítette Bangkok a part menti településeket idejében, annak ellenére, hogy tudtak róla, mi lesz? (Tomi)
- Valóban nem kaptunk semmilyen előrejelzést. Menekülésünk közben is csak a helyiekre hagyatkozhattunk, akik lefordították azt, amit hangosbemondón keresztül, thai nyelven kürtöltek világgá.

Láttál olyan embert, aki az életét kockáztatta mások megmentéséért? (Tomi)
- Nem.