Duronelly Péter: Rosszabbul élünk majd a mai nyugdíjasoknál

A nyugdíjrendszer válságáról és a lehetséges megoldásokról faggatták elsősorban olvasóink Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetőjét a Vendégszobában. Szó esett a konvergenciaprogramról is, és az is kiderült: Duronelly nem tartja biztosnak, hogy az országban valaha is bevezetik az eurót.

Szerinted hogyan lehetne elkerülni a nyugdíjrendszer összeomlását? [szilénusz]
- Az összeomlás azért kicsit túlzó, de az tény, hogy hosszú távon kell valamit tenni. Legfontosabb, hogy a munkaképes korúak közül sokkal többen dolgozzanak, és el kell fogadni, hogy a most 30-40 évesek tovább fognak dolgozni, mint azok, akik mostanában mentek/mennek nyugdíjba. Ez utóbbi nem olyan nagy tragédia, mivel a várható élettartam is folyamatosan növekszik. Sajnos a nyugdíjjal kapcsolatos szakmai vita elvész a választási megfontolások között, mivel minden párt számára nagyon fontos az éppen nyugdíjban levő vagy a nemsokára nyugdíjba menő szavazók véleménye. Pedig igazából a politikának a középkorúak, a fiatalok, illetve a még meg sem született magyarok szempontjait kellene elsősorban figyelembe vennie.

Milyen lépésekkel lehetne javítani a nyugdíjrendszeren? [attis85]
- Az adó- és járulékrendszert úgy átalakítani, hogy a nyugdíjkasszába több befizetés kerüljön. Emellett mindenképpen szükséges az aktivitási ráta emelése, azaz, hogy aki tud dolgozni, az dolgozzon is. Fizessen utána adót, és ne segélyekből, illetve adót elkerülő jövedelemből éljen. És ahogy az előbb volt róla szó, feltehetően nem 58 évesen kell nyugdíjba menni, ahogy az jelenleg jellemző.

Elvileg a nyugdíjasok már megtermelték a nyugdíjukat. Nem így van? [fulesbagoj83]
- Nem a jelenlegi nyugdíjasokkal van probléma a nyugdíjrendszer szempontjából, hanem azokkal, akik ezek után fognak nyugdíjba menni. Ők részben előtakarékoskodnak kötelező jelleggel, de az ő nyugdíjukat is részben az akkor dolgozók fogják fizetni. A jelenlegi demográfiai trendek alapján amikor a most 20-30-40 évesek nyugdíjba mennek, sokkal kevesebb lesz az aktív dolgozók számaránya a társadalmon belül, mint most. Ez két dolgot jelenthet. Vagy az akkor aktív korosztályokon lesz elviselhetetlenül nagy teher, vagy az akkor nyugdíjasok részesednek sokkal alacsonyabb szintű ellátásban, mint a mostaniak. Ez akkor is igaz, ha a mostani nyugdíjasok közül sokan vannak olyanok, akik a rendszerváltás környékén mentek nyugdíjba, és az azóta megnövekedett árszínvonal nagymértékben leértékelte az amúgy sem magas induló nyugdíjaikat. Ha a jelenlegi nyugdíjasokra tekintünk, és a jelenlegi rendszer változatlanul marad, akkor láthatjuk, hogy kinél fogunk rosszabbul élni, ha már most nem változtatunk egyrészt a saját hosszú távú megtakarítási szokásainkon, másrészt magán a nyugdíjrendszeren.

Amíg a minimálbér adómentes marad, addig nincs mit tenni. A legtöbbeket minimálbérre fogják bejelenteni, abból meg nem lesz nyugdíj... [Untouchable]

Fotó: Szabó Pál

Hogyan érinti a nyugdíjkorhatár esetleges emelése a lakosság várható élettartamát?[-=Ricsi=-]
- Itt fordított irányú kapcsolat van. Az látszik, hogy a magasabb életszínvonal és a folyamatosan fejlődő orvostudomány eredményei következtében nő a várható élettartam. Ha ezzel párhuzamosan nem emeljük a nyugdíjba vonulás életkori határát, akkor a nyugdíjasok egyre hosszabb időt fognak nyugdíjasként eltölteni, egyre hosszabb időre kell beosztaniuk az addig felhalmozott megtakarításaikat, és egyre tovább szorulnak rá az aktív korosztályokra, amelyek az ő nyugdíjukat részben fedezik. Ezért is kell azzal számolnunk, hogy mi később fogunk nyugdíjba menni, mint az előttünk lévő korosztályok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rövidebb időt töltünk el nyugdíjasként.

Az emberek szinte semmit sem tudnak ezekről a kérdésekről. Meg lehet szakítani a "gazdasági felelőtlenség" körét? [szilénusz]
- Ez egy nagyon összetett probléma. Rögtön ott kezdődik, hogy az oktatási rendszerben semmilyen képzést nem kapunk arra vonatkozóan, hogy hogyan tervezzük meg az életpályánkat pénzügyi szempontból. Amikor Magyarországon majdnem minden háztartás eladósodik (ami önmagában nem baj), úgy jönnek ki a középiskolából a fiatalok, hogy nem tudják mi az, hogy kamat, mit jelent a törlesztőrészlet, mit jelent az, ha adósságterheik vannak, de munkájuk nincs. Emellett a felnőtt lakosságra is jellemző a saját jövője iránti felelőtlenség. Ennek persze több dimenziója van, és éppúgy ide tartozik az, hogy általában minden problémánkra az államtól várunk segítséget, mint az, és ez most lehet, hogy furcsa lesz, hogy összeszemeteljük az erdőinket. A természeti környezet az éppúgy a mi jövőnk része és záloga, mint a nyugdíjmegtakarításaink.