Média- és internetjogról a Társalgóban

Nemrég Rozgonyi Krisztina jogász járt az [origo] Társalgójában. A chat egy órája alatt szó esett médiáról, reklámról, mosóporról és drogfogyasztásról.

- Sziasztok! Rozgonyi Krisztina vagyok, ügyvéd. Média, szerzőjog, internet- és reklámkérdésekben megkísérlek válaszokkal szolgálni.

Mivel foglalkozik egy médiajogász? (krutoy)

- Szakértői munkákat lát el, például jogalkotóknak, valamint médiapiacon tevékenykedő cégek ügyeit intézi.

Tiszteletem! Hogy lett Önből reklámjogász? Mit jelent ez pontosan? (ikork)

- Nem vagyok reklámjogász, rettenetesen butaságnak tartom ezeket a megjelöléseket, mint médiajogász, reklámjogász stb., mert ezek azt feltételezik, hogy ezek önálló elkülönült területek lennének, függetlenek a jog más részeitől, és ez egész egyszerűen nem igaz. Dolgozom reklámcégeknek, meg a reklámjog elméleti összefüggései is érdekelnek, ez a lényeg.

Mi számít kéretlen reklámnak? (coooll)

- Ha a kérdés az elektronikus úton küldött kéretlen reklámokra vonatkozik - mert ugye nem csak ilyenek vannak -, mindaz kéretlen reklámnak minősül (spam), amelyet a címzett előzetes hozzájárulása nélkül küldenek.
A kéretlen reklám mindegyik formája törvénybe ütközik? A szabályozás lefedi a vezetékes telefonra érkező üzeneteket és az SMS-promóciókat is? (coooll)

- Amint említettem, az elektronikus úton küldött kéretlen reklámokat külön kell, hogy kezeljük. Ezeknek minden egyes formája 2001 óta tiltott. A telefonos és SMS-reklámokkal kapcsolatosan részben az új hírközlési törvény szabályai lesznek irányadóak, de ezekre elsősorban az ún. Kktv, azaz a kutatás és a követlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény rendelkezik.

Törvénybe ütközik-e, ha egy politikus a vezetékes telefonon előre rögzített szöveges üzenettel kampányol? (coooll)

- Amennyiben te nem tiltottad le előzetesen a személyes adataid, így pl. a telefonszámod felhasználását, vagy nem titkosítottad egyébként, úgy ez a cselekmény jogszerű.

Ha a nevem szerepel a telefonkönyvben, az azt jelenti, hogy bárki felhívhat és megpróbálhat engem rábeszélni telefonon, hogy vegyek meg valamit? Ez kéretlen reklám? (krutoy)

- Igen, ez ellen úgy is tiltakozhatsz, hogy a lakóhelyed szerint illetékes jegyzőnél megtiltod a telefonszámod felhasználását, és ha ezután bárki mégis megteszi, akkor felléphetsz ellene az eljárásra jogosult hatóságoknál.

Mit takar az opt-in rendszer? (Z_Giorgio)

Az opt-in rendszer azt jelenti, hogy kéretlen reklámot csak akkor lehet neked elektronikusan küldeni, ha te azt előzetesen kifejezetten kérted. Ezzel szemben az opt-out rendszerben mindaddig lehet neked ilyen reklámot továbbítani, amíg ezt meg nem tiltod.

A máshogy, pl. telefonon érkező kéretlen reklámoknál is bevezethető-e ez az opt-in rendszer? Várható a bevezetése? (krutoy)

- Automatizált hívórendszer igénybevételével kizárólag az előfizető kifejezett, előzetes hozzájárulása esetén végezhető közvetlen üzletszerzési (marketing) vagy tájékoztatási tevékenység. Az előfizető kifejezett hozzájárulása esetén sem továbbítható olyan közvetlen üzletszerzés célját szolgáló küldemény, amelynek feladója nem azonosítható egyértelműen. Az egyéb eszközökkel történő közvetlen piacszerzés korlátja az előfizető visszautasító.

Hova/kihez lehet fordulni, ha kéretlen reklám érkezik hozzánk? (coooll)

- Ma még a hírközlési felügyeletekhez, de az elektronikus kereskedelmi törvény módosításának hatályba lépését követően, azaz jövőre már a fogyasztóvédelmi hatóságokhoz.

A nemzetközi gyakorlattal összevetve több vagy kevesebb a kéretlen promóciós anyag? Hogyan oldották meg ezt máshol? (coooll)

- Jogi szabályozásunk ezen a területen tökéletesen EU-konformnak tekinthető, az összes vonatkozó uniós irányelv és egyéb szabály átültetése a magyar jogba megtörtént, hiszen ez a jövő évi csatlakozásunknak is feltétele.

Ön szerint megfelelően védi az átlagos állampolgárt a jog a kéretlen reklámokkal szemben? Mit tehet egy átlagos állampolgár, ha kéretlen reklámokkal árasztják el? (Beerdevil)

- Ha ezek elektronikus úton érkeznek, akkor ma még a hírközlési felügyeletnél, a továbbiakban a fogyasztóvédelmi szerveknél tehet bejelentést a reklám küldője, ill. a reklámozó ellen. Ha nem elektronikus úton, akkor a jegyzőnél történő adatletiltással tiltakozhat a személyes adatainak átadása ellen.

Várható-e változás az EU-csatlakozás kapcsán a kéretlen reklámok szabályozásában? (hakapepsi)

- Ezen a területen azt kell mondjuk, hogy nemcsak megfelelünk az EU elvárásainak, hanem egy jó nagy lépéssel meg is előztük azokat, mivel itthon már 2001 óta az ún. opt-in rendszer van érvényben, míg az unió ezt kötelezően csak mostantól írja elő. Tehát Magyarországon a felhasználók védelme magasabb fokon biztosított, legalábbis a jogi szabályok tekintetében.