Makovecz Imre: A műveltség evidens környezet

Makovecz Imre építész a szerves építészetről, a szerves gondolkodásról tartott előadást a Mindentudás Egyetemén. Saját épületeinek bemutatásán keresztül értelmezte az élő építészet fogalmát. Erről és még sok más, az építészetet érintő témáról beszélgetett olvasóinkkal az [origo] Társalgójában.

Makovecz Imre: Szeretettel köszöntök minden érdeklődőt, gondolom, a kérdezők nagy része fiatal, kíváncsi vagyok a kérdéseikre! Lehet kezdeni!

Milyennek tartja a Mindentudás Egyeteme kezdeményezést? És Ön hogy érezte magát az előadáson? (cool)
- Nagyon érdekesnek és nagyon jónak tartom, amit a Magyar Tudományos Akadémia és a Matáv csinál, én pedig nagyon jól éreztem magam az előadáson. Sokan jöttek el, még egy másik termet is megtöltöttek.

Mi volt a véleménye az új Nemzeti Színház körül kialakult kálváriáról? És mi a véleménye a végeredményről? Ilyennek kell lennie egy Nemzeti Színháznak? (karl_boro)
- A megépült Nemzeti Színház sajnos egy minősíthetetlen színvonalú épület, de nem szeretem kritizálni azt, ami már megvan, ez tipikus "értelmiségi" szokás. Jobban szeretek azzal foglalkozni, amit még nagyon jól meg lehet csinálni.

Ma milyen eséllyel vetheti bele magát egy fiatal az építész szakmába? Nagyon kapcsolatfüggő lett ez a szakma, nem ritkák a párt-hovatartozások sem. Önnek mi erről a véleménye? (cool)
- Az a véleményem, hogy sem a kapcsolatfüggőséggel, sem a pártoskodással nem kell foglalkozni. Ha valaki építész akar lenni, akkor építészettel foglalkozzon. Ha valaki szívósan és magas színvonalon dolgozik, előbb-utóbb az emberek megtalálják. Egy kezdőnek azt ajánlom, hogy egy olyan öreg építésznél kezdjen dolgozni, akit becsül és szeret, és aztán majd kialakul a saját vevőköre.

Gratulálok az eddigi munkásságához! Ön melyik munkáját tartja karriere csúcsának és melyik volt az, amelyre mint kudarcra gondol? (zsirbufe88)
- Azokra a tervekre gondolok kudarcként, amiket nem tudtam megépíteni: pl. a budapesti világkiállítást megakadályozták, amibe nagyon sok energiát fektettem. Most a hetvenedik évemben is dolgozom, és a karrierem csúcsa valószínűleg az utolsó építészként tett mozdulatom lesz.

Milyen esélyekre számíthat egy "frissen diplomázott" építészmérnök? Merre mehet tovább, hol érdemes tovább képeznie magát? (h-padova)
- Úgy gondolom, hogy a műveltség olyan táj, ahová az ember nemcsak kirándulni jár, hanem ott él. A műveltség tehát egy olyan evidens környezet, amelyre az embernek támaszkodnia kell. Ha egy fiatal építész soha életében nem hallotta Hans Scharoun nevét, vagy nem hallotta Alberts nevét, az annyi, mintha az ő világából két hegy hiányozna onnan, ahol hegynek kell lennie. A műveletlen ember ilyen értelemben vak és béna. Egy építésznek az evidenciák szintjén műveltnek kell lennie, napra késznek kell lennie, tudnia kell, hogy most éppen Calatrava vagy Paolo Portoghesi mit csinál. Úgyhogy azt tudom ajánlani, hogy mint eleven világot, tele érdeklődéssel fogadja magába azt, amit a többi ember csinál, így boldog szakmai gyakorlata lesz. Ha ezt nem teszi, akkor garantáltan csak a pénzzel fog foglalkozni.