Raskó István: A becsületben, az adott szóban hiszek

A Vendégszobában Raskó István orvos, egyetemi tanár, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem habilitált doktora, egyetemi magántanár, az Ulsteri Egyetem vendégprofesszora válaszolt a klónozással, a Földön kívüli élettel, a rokonházasságokkal és sok minden mással kapcsolatos genetikai kérdésekre.

Ön szerint ha itt, a Földön megtörtént az élet kifejlődése, akkor ez máshol is megtörtént, vagy csak itt? Ha igen, úgy léteznek máshol is értelmes lények, vagy ezek mind csak sci-fi dolgok? (PET)
- Mai tudásunk szerint semmi nem zárja ki azt, hogy élet más bolygón is kialakulhatott, arra vonatkozóan azonban, hogy olyan értelmes lények léteznének, akik létüket nekünk tudományos érvekkel is bizonyíthatóan megüzenték, nincs információnk. Ez a kérdés azonban nem az én specialitásom, miután én genetikus vagyok, az öröklődés tudományával foglalkozom.

Van-e annak valami alapja, hogy egymástól távoli kultúrákból származó pároknak egészséges gyerekük lesz? (ZUZZZZO
- Miután a földön élő valamennyi ember egyetlen fajhoz tartozik (itt csak emlékeztetnék a faj definíciójára: szaporodóképes utódok nemzésére képes közösség), így semmi nem mond ellent annak, hogy egymástól kulturálisan távol álló emberek, akik genetikailag mégis egyetlen faj részei, egészséges gyermekeket hozzanak a világra.

Nem rémisztő Ön számára a jövő? (porcelany)
- Az amerikai védelmi minisztérium számára az utóbbi időben készített időjárás-előrejelzés mindenképpen ijesztő, ha az ott megjósoltak valóban bekövetkeznek, és olyan rövid időn belül, ahogy azt jósolták, akkor az emberi faj komoly megpróbáltatások elé néz, hasonlóan ahhoz, mint amit őseink átéltek a jégkorszakban.

Genetikailag kimutatható-e a finn-magyar rokonság? (ZUZZZZO)
- A finn-magyar rokonság nyelvi rokonság, amelynek genetikai alapjai nincsenek.

Genetikusként mennyire hisz abban, hogy embereket lehet majd klónozni? Mennyire hasonlítanának ezek az egyedek egymásra? (ikork)
- Módszertanilag az ember klónozása kivitelezhető lehet, azonban itt figyelembe kell venni az eddigi tapasztalatokat, amelyek az állatkísérletekből származnak. Megállapíthatjuk, hogy a sikerráta az eddig végzett valamennyi emlősklónozási kísérletben rendkívül alacsony. Egy másik komoly probléma pedig az, hogy a klónozással született állatok nagy része fejlődési rendellenességgel született, illetve nagyon korán elpusztult. Ami a hasonlóságot illeti, a természet megalkotta a maga klónjait az egypetéjű ikrek formájában: bár az egypetéjű ikrek egymásnak tökéletes genetikai másai, mégis eltérő egyéniségűek lehetnek, ami azt mutatja, hogy emberi különbözőségeinknek csak egy része adódik a szüleinktől örökölt genetikai tulajdonságainkból, másik részét azonban véletlenszerű környezeti kulturális hatások alakítják ki.