Rogán Antal: Bárki jelentkezhet konzulensnek az informatikai bizottsághoz

A kormányfő iránti lojalitásáról és fiatal kora ellenére kemény nyilatkozatairól ismertté vált Rogán Antal, az informatikai bizottság elnöke, Kövér László kabinetfőnöke válaszolt szerdán az [origo] olvasóinak kérdéseire. Rogán Antalhoz a legtöbb kérdés a kormány informatikai politikájával kapcsolatban érkezett, de kiderült az is, hogy a fiatal politikusnak nincs még gyermeke, lakása sincs, viszont Audi A4-essel jár.

Miért nem működik az informatikai bizottság honlapja? (Becsiszelet)

Rogán Antal: Sajnos az országgyűlés hivatala nem olyan rugalmas intézmény, mint ahogy azt én szeretném. A jelenlegi házszabály egészen unikális módon nem teszi lehetővé, hogy a bizottság ügyeinek jó részét elektronikus úton intézzük, nekünk is papírokat kell gyártani. A papíralapú ügyintézés jól és hatékonyan működik az Országgyűlés hivatalában, de egy új honlapért néha hónapokat kell harcolni. Nekem legutóbb azt ígérték, április 10-től a honlap az Országgyűlés honlapjáról elérhető lesz.

Ön szerint megfelelő-e egy közgazdász az informatikai bizottság vezetésére? Nem volna-e jobb egy olyan ember, aki jártas az informatikában? (Blaze1st)

Rogán Antal: Kíváncsi lennék, hogy a kérdező szerint mit takar az informatika mint szakterület. Az információs társadalommal összefüggő kérdések szerintem számos vonatkozásban inkább társadalmi, jogi és gazdasági természetű kérdések és kevéssé technikai természetű problémák. Így, bár nem vitatom, van még mit tanulnom ezen a területen, de talán a szűken vett szakmai képesítésem nem jelenti akadályát ennek.

Ki határozza meg Magyarországon az internettel kapcsolatos politikát? Az ORTT, Sík Zoltán, Stumpf István vagy Ön? (Nicsak_1_bicsak)

Rogán Antal: Ez bizonyára többszereplős kérdés, a kormányzaton belül a miniszter, a parlamenten belül a bizottság. És mivel a bizottság elnökeként egyben fideszes parlamenti képviselő is vagyok, így a Fidesz információs társadalommal, így az internettel is összefüggő politikai elképzeléseit nekem kell kialakítanom.

Az informatikai bizottság meg fogja hívni Körmendy-Ékes Juditot, hogy meghallgassa az ORTT elképzeléseit az internet szabályozásáról? (Terminator)

Rogán Antal: Szándékunkban áll egy nyilvános meghallgatást és egy szakmai konferenciát is rendezni erről a kérdésről. A személyes véleményem persze az, hogy ilyen fogalom, mint internetszabályozás, nehezen értelmezhető. Vannak konkrét jogi problémák, az adatvédelem, a személyiségi jogok és a szerzői jogok témakörében, ezekre jogi természetű, mindenkire nézve egyformán hatályos megoldásokat kell keresni. És vannak etikai természetű problémák, ezekre viszont egy jól működő önszabályozást kell kialakítani. Az önszabályozásra szolgáló etikai kódexnél csak annyi a kérdés, ki garantálja annak a betartását. A szolgáltatók maguk, vagy netán az állam? Ezt azonban jobb, ha nem a politika, hanem az internetezők széles köre dönti el. Ezért szeretnék az ősz folyamán nyilvános meghallgatást és a bizottság által koordinált társadalmi vitát erről a kérdésről.

A tervek szerint kiket hív meg az informatikai bizottság, hogy tájékoztatást kérjen? Milyen érdekképviseleti szervezetekkel dolgoznak együtt? (Netfun)

Rogán Antal: Egyszerre felelünk a parlamenten belül az informatika és a távközlés kérdéseiért, én a két legfontosabb partnernek az informatikai érdekegyeztető fórumot és a távközlési egyeztető fórumot tartom, de a bizottság konzulensei közé bárki bejelentkezhet, mindenkinek a véleményére számítunk. Az első féléves bizottsági munkatervben elsősorban törvényhozási kérdések szerepelnek, gondolok itt az e-szignóról, valamint a hírközlésről szóló törvényjavaslatra, de meghallgatjuk az informatikai képzés helyzetéről az oktatási minisztert, a távközlés szabályozási helyzetéről a Hírközlési Felügyelet vezetőjét, és vendég volt eddig a kormánybiztos és a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter is. Szívesen várom az ötleteket az informatikai bizottság e-mail címére.

Ön osztja Körmendy-Ékes azon véleményét, hogy az internet szabályozásának ausztrál példája követendő lenne nálunk is? (Netfun)

Rogán Antal: Az előző kérdésekben erre részben válaszoltam, az ausztrál példát személyesen jónak tartom, de nem csekély módosításokkal. Ausztráliában a jogi kérdéseket már korábban rendezték, az etikai természetű kérdésekre pedig egy etikai kódex az irányadó, amit a szolgáltatók készítettek, de az állam közreműködésével tartatnak be. Szerintem ez egy járható megoldás, de az ausztrál gyakorlat sok szempontból az eltérő piaci sajátosságok miatt nem illeszthető tökéletesen a jelenlegi magyar helyzetre.

Közzéteszik az informatikai bizottság anyagait a neten? (Netfun)

Rogán Antal: Igen, az április 10-től reményeim szerint működő honlapon a bizottság jegyzőkönyvei, tárgyalási anyagai, munkaterve és az aktuális bizottsági ülés napirendje folyamatosan hozzáférhető lesz.
De a honlapon keresztül lehet majd témákat is javasolni, kérdéseket, véleményeket küldeni.

A jó öreg KFKI-s Szlankó papa még mindig ott ül a bizottságban, mert ha nem, akkor miként tudnak a cégei ilyen szép sikereket elérni az állami megrendelések területén? (Oregroka)

Rogán Antal: Közbeszerzésekről szerencsére nem a bizottság dönt. A szóban forgó cég képviselője nem tagja és nem is meghívottja a bizottsági üléseknek. A konkrét eset ismerete nélkül is biztosan merem állítani, hogy jó néhány informatikai cég jelenlegi megrendeléseit korábban megszerzett pozícióinak köszönheti, hiszen az államigazgatásban az elmúlt két és fél esztendőben kiírt informatikai tenderek túlnyomó többsége inkább már működő rendszerek kiterjesztéséről, ún. upgrade-eléséről szólt és nem új rendszerek létrehozásáról. Most következnek olyan informatikai fejlesztések, ahol alapvetően új konstrukciókról lehet beszélni. Ha Önt a közbeszerzések nyertesei ennyire érdeklik, a Közbeszerzési Értesítőből ezek sorsát is nyomon követheti.

Milyen állami lépéseket tart legfontosabbnak az internet gyorsabb elterjedése érdekében? (Chipmunk)

Rogán Antal: Szerintem a legfontosabb a monopóliumok felszámolása, ez a távközlésben a koncessziók lejártával 2002 második felétől lehetővé válik, ezt az időszakot egy kezdődő piaci verseny fogja jellemezni, amelynek a feltételeit az egységes hírközlési törvény rendezi. A törvény most a parlamentben az általános vita szakaszában tart, remélem, nyár elejéig el tudja fogadni a parlament. Ebben vannak garanciák arra, hogy a jelenlegi monopóliumok a koncessziós szerződések lejártával ne tudjanak magánmonopóliumokká válni, így megjelenhetnek új szereplők is a piacon. Tőlük és az élénk versenytől várjuk a távközlési díjak, így az internetszolgáltatásokkal kapcsolatos tarifák jelentős csökkenését is. Ez a legfontosabb garancia, de persze szükség van arra is, hogy maga az állam minél több szolgáltatást a neten keresztül is elérhetővé tegyen, így ösztönözve az internet hatékonyabb felhasználását. Végül szükség van a hálón keresztül megkötött jogi ügyletek jogbiztonságának megteremtésére, azaz a hitelesített elektronikus aláírás megjelenésére. Ezt szolgálja az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslat, amely június elsejétől hatályba léphet, alig több mint egy esztendővel az Egyesült Államokban történt bevezetése után.

Ön szerint mennyivel lesz olcsóbb az internetezés a MATÁV-monopólium megszűnése után? (Chipmunk)

Rogán Antal: Nehéz a kérdésre jó választ adni, én úgy gondolom, a jelenlegi tarifákban van egy kb. 20%-os tartalék, amit a piaci verseny árcsökkenésre is lefordíthat. Addig is a kormányzatnak minél előbb meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé - sőt kötelezővé - teszik a beszédcélú távközlési szolgáltatások és az internetcélú távközlési szolgáltatások díjszabásának szétválását. Ez a garancia arra, hogy már a piaci verseny kezdete előtt elinduljon egy árcsökkenés a piacon. Bízom benne, hogy ez a rendelet júniusig megszületik, ha nem, szeptemberben az informatikai és távközlési bizottság be fogja számoltatni ezzel kapcsolatban a kormánybiztosság illetékes képviselőjét.

Ön szerint ki fog Magyarországon versenyezni a távközlésben? Az egyik legjelentősebb piaci szereplő a napokban jelentette be, hogy kivonul a magyar piacról. (Ovirogi)

Rogán Antal: A szóban forgó piaci szereplő saját belső problémái miatt nem csak a magyar, hanem a teljes közép- és kelet-európai, sőt a távol-keleti piacról is kivonult. Tulajdonában van az egyik legjelentősebb alternatív távközlési szolgáltató, valamint az egyik mobilszolgáltató 47%-os tulajdonrésze. Tudomásom szerint ezekre van már együttes vételi ajánlat, s ha ez valamelyik jelenlegi magyar szolgáltató kezébe kerül, új piaci helyzet teremtődik, hiszen az illető versenyképes lesz a domináns szolgáltatóval is.

Ön szerint melyik magyar tulajdonban lévő vállalat tudná megvenni a KPN részesedéseit? (Ovirogi)

Rogán Antal: Magyar tulajdonban lévő vállalat nem tudná megvenni, de Magyarországon működő külföldi szolgáltató igen.

Terveznek valamilyen ingyenes, vagy nagyon kedvezményes számítógépes programot a szociálisan hátrányos helyzetűek, illetve a nagycsaládosok számára? (internet_guru)

Rogán Antal: A kormánybiztosság ilyen céllal dolgozik a családi PC-program egy bővített és átdolgozott verzióján. A meghirdetése az év második felében várható.

Mennyire elégedett az e-szignó és a hírközlési törvények tervezeteivel? (Chipmunk)

Rogán Antal: Mindkét törvény részben kompromisszumok eredménye, de én alapjában elégedett vagyok. Az elektronikus aláírásról szóló törvény annyiban kompromisszum, hogy egyelőre csak lehetőséget kínál és kötelezettségeket még nem ír elő az állami intézmények számára sem. Erre azért volt szükség, mert nem szeretnénk kétmillió vállalkozót az elektronikusan hitelesített és elektronikus úton benyújtott adóbevallás rémképével fenyegetni. Az egységes hírközlési törvény pedig szerintem versenybarát, de annyiban tartalmaz kompromisszumokat, hogy a piacon jelen lévő távközlési szolgáltatók eddigi befektetéseinek megtérülését egy minimális szinten garantálni szándékozik.

Az elektronikus aláírásra állítólag van egy olyan rendszer, amely 4000 év múlva törhető fel, hogy ne lehessen visszaélni ezzel, nem túlzás ez? (Guest83036)

Rogán Antal: Hogy mi az, ami 4000 év múlva törhető fel, azt majd a próbálkozó hackerek döntik el. Az elektronikus aláírás biztonsága viszont fontos kérdés. Bizonyos értelemben fontosabb, mint a hitelkártyás fizetési módok biztonsága, hiszen az elektronikus aláírás kölcsönös elfogadása esetén az így hitelesített jogügyletből származó károk nem háríthatók egyoldalúan a másik vagy netán egy harmadik félre. Ezért gondolom, hogy Magyarországon az elektronikus aláírás használatának széles körű elterjedése előtt szükség van egy ún. szoktatási fázisra, hogy ne csak a lehetőséget, hanem az azzal együtt járó kötelezettségeket is alaposan meg lehessen ismerni.

Mi a véleménye a formálódó nemzeti információs társadalmi stratégiáról? (Terminator)

Rogán Antal: Szükség van rá. Szerintem a megfogalmazott irányok helyesek, de nem elég egy kormányzati előkészítés, az információs társadalmi stratégia valódi társadalmi vitájára is szükség lesz. E célból ösztönöztük többen a kormánybiztosságot arra, hogy a stratégia elemeit, ahogy elkészülnek, rakja fel a hálóra, ezzel biztosítva széles körű nyilvánosságot és hozzászólási lehetőséget is az érdeklődőknek. A legfontosabb elemeknek az egységes kormányzati portál létrehozását, nemcsak tájékoztatási, hanem konkrét szolgáltatási tartalommal is, valamint az e-government bevezetését szolgáló intézkedések konkrét formába öntését tartom. Ha ezek megvalósulnak, nagyot lépünk előre az ún. információs társadalom felé.

Mi a véleménye Zuschlag János javaslatáról, hogy az Országgyűlés hivatala a jövőben ne csak papíron, hanem digitális formában is tegye elérhetővé a különböző irományokat? (Chipmunk)

Rogán Antal: Sajnos a javaslat nem csak erről szól. Szerepel benne az is, hogy a digitális hozzáférés lehetőségét minden országgyűlési képviselőnek munkahelyén, otthonában, valamint mobil formában is biztosítani kell. Én ezt ugyan jó ötletnek tartom, de az ezzel együtt járó komoly költségvonzatok nem biztos, hogy népszerűek lennének a választók előtt. Ennek a bevezetése csak lépésről lépésre lehetséges, még azt is megkockáztatnám, hogy egy komoly generációváltásra is szükség van ehhez.

Olvasta az [origo] felmérését, mely szerint a képviselőknek csak igen kis hányada használ e-mailt? Mi erről a véleménye? (Chipmunk)

Rogán Antal: Sajnálatosnak tartom, bár az [origo] felmérése szerintem csak részben fedi a valós helyzetet. Az én becslésem szerint kb. az országgyűlési képviselők 30%-a használja az e-mailjét, de ezek között lényegesen kevesebb az aktív felhasználó, a felhasználók többsége inkább csak kötelességszerűen bele-belenéz a hozzá érkező e-mail üzenetekbe. Többet kell a képviselő urakat és -hölgyeket ostromolni e-mailen érkező észrevételekkel, talán ekkor fel fogják ismerni ennek a jelentőségét is.

Az [origo] előbb említett felmérésén Ön nem válaszolt a parlamenti e-mail címére írt kérdőívre. A nyilvános e-mail címét egyáltalán nem használja? (Guest37755)

Rogán Antal: Sajátos helyzetben vagyok ebből a szempontból. Két évig a miniszterelnök mellett a miniszterelnöki hivatalban dolgoztam, így az ottani e-mail címemet használtam, ma pedig a Fideszben a pártelnök kabinetfőnökeként a [e-mail] e-mail címet használom rendszeresen. Az említett nyilvános e-mail cím legjobb tudomásom szerint nem is él, bár az Országgyűlés honlapján az én elérhetőségemként ez szerepel. Tudomásom szerint mostanra már előállt az az állapot, hogy mind az informatikai bizottság elnökeként, mind képviselőként a számomra nyitott e-mail címet átirányították a szóban forgó fideszes mailre. Így azért nem válaszoltam, mert a szóban forgó üzenetet minden bizonnyal akkor még valaki más kapta meg, az Országgyűlés szerverének jóvoltából.

Mi a véleménye az információs szabadságról, az információhoz való hozzáférésről mint alapvető szabadságjogról? Ön szerint mennyire érvényesül ez ma Magyarországon? (InfoLib)

Rogán Antal: Én a nyilvánosságot általában fontosnak és alapvetőnek tartom. Bevallom, néha nehezen értem meg a szigorú, adatvédelemmel kapcsolatos jogi előírásokat. Szerintem ma Magyarországon inkább ezek és nem a technikai lehetőségek gátolják az információhoz való hozzáférést. Megváltoztatásuk azonban az alkotmányba ütközik. Jogosnak tartom azokat a felvetéseket, amelyek szerint az információs társadalom széles körű térnyerésével egyidejűleg valamilyen alkotmányos reformra is szükség lesz Magyarországon, mert a jelenlegi jogszabályok egy idő után egyre jobban érezhető gátakat jelentenek majd.

Azt beszélik, hogy a Széchenyi-tervben meghirdetett informatika rovat a megszűnt hírközlési alap, valamint a kormányzati informatikai fejlesztésekre fordítandó összegeket tartalmazza, ergo egy kanyi plusz pénzt sem tett hozzá a kormány. Mi erről a véleménye? (oregroka)

Rogán Antal: A hírközlési alap valóban megszűnt, de kb. évi kétmilliárd forintot fordított eddig pályázati úton szétosztott támogatásokra. A kormánybiztosság költségvetése 30 milliárd forint, ebből kb. 15 milliárd összefügg különféle kormányzati kötelezettségekkel (pl. sávtisztítás stb.), de 15 milliárd aktív kormányzati programokra fordítható valós pénzösszeg. Ez a kormányzaton belüli informatikai fejlesztéseket nem tartalmazza, azok külön szerepelnek az egyes tárcák költségvetésében, nagyságrendjük meghaladja az 50 milliárd forintot. Ezekről konkrétan az egyes minisztériumok döntenek, de egyeztetési kötelezettségük van a kormánybiztossággal pont azért, hogy a jövő kormányzati informatikai fejlesztéseit ne a szétaprózottság, hanem egy egységes kormányzati informatikai rendszer létrehozásának szándéka vezérelje.

A kormányzat informatikai stratégiája: Compaq gépek részletre... Ez összeszámolva havonta, ha mindig fizeti a részleteket az ember, akkor 250 000 Ft. Egy vidéki családos embernek ez nagyon sok, nem beszélve arról, hogy amire lejár a részletfizetés, addigra ez a gép már teljesen elavult lesz. (Guest75828)

Rogán Antal: Nem ez a kormányzati informatikai stratégia, annak a családi PC-program maximum a része, ráadásul szerintem kevéssé jelentős része. Én pont az Ön által mondottak miatt nem értek egyet az ilyen állami PC-osztogatással, nem is voltam lelkes rajongója a családi PC-programnak. Ha az állam számítógépeket osztogat, annak rendszerint csak a hardvergyártók örülnek. Attól még nem lesz információs társadalom Magyarországon. És ha az állam ingyen osztogat számítógépeket, akkor jogos a kérdés, kinek adja, mennyit és miért pont annak. A szociálpolitikának szerintem megvan a maga helye, nem szabad összekeverni az információs társadalom kialakítására vonatkozó stratégiával. Abban bízom, hogy ha lesz az év második felében ismét családi PC-program, az világos kritériumok alapján kevés gépet, de szinte ingyen tud juttatni a megcélzottak körének. Persze nem biztos, hogy az én véleményem érvényesül, mert politikai szempontok, főleg egy választás közeledtével gyakran késztetik a politikusokat népszerű és rövid távú programok meghirdetésére, és nem valódi stratégiai célok követésére. Szerintem az lenne a helyes, ha a nemzeti informatikai stratégia ezekről és nem a szavazók kegyeinek kereséséről szólna.

Mit gondol a hazai informatikusok álláslehetőségéről? Külföldi, belföldi viszonylatban. (Guest83036)

Rogán Antal: Nem hiszem, hogy ma az informatikai szektorban egy akár közepesen képzett szakembernek állásproblémái lennének. Aki külföldön akar dolgozni, az nem azért dönt így, mert idehaza nem talál munkát. Szerintem nem a magyar informatikusokat fenyegeti az agyelszívás, inkább Magyarország az, amelyik ebből a szempontból veszélyes a tőlünk délre, ill. keletre eső országok számára.

Mi a véleménye a magyar tartalomszolgáltatókról? Önnél melyik jön be jobban, az [origo] vagy az Index? (Ovirogi)

Rogán Antal: Ez itt nem a reklám helye. Így, ha megengedi, preferenciát nem nyilvánítok. Nem vagyok teljesen elégedett, szerintem egyelőre szegényes a valós tartalomkínálat, de ha visszatekintek másfél esztendőt, akkor örvendetes a fejlődés.

Mire használja Ön az internetet? (Ovirogi)

Rogán Antal: Információszerzésre. Sajnos csak korlátozott körben, hírekre és bizonyos külföldi honlapokra gondolok, ahol pártpolitikával, pénzügyekkel, gazdasággal kapcsolatos információk találhatók.

Miért van az, hogy a magyar iskolarendszerben az informatikaoktatás egyenlő a Microsoft-termékek oktatásával, amikor mar van jó pár opensource rendszer, amiért meg fizetni sem kell. (Guest75828)

Rogán Antal: Azért, mert a Microsoft-termékek a leginkább elterjedtek. Ráadásul a Sulinet program keretében még az előző kormányzat által elindított fejlesztések ilyen programokon alapultak, és mi is ezeket folytattuk. A felvetés jogos, de kicsit a tyúk-tojás probléma klasszikus esetét érzem mögötte. Nem biztos, hogy ma el lehet dönteni, hogy azt kell-e tanítani, ami jelenleg a legelterjedtebb, vagy az oktatással is azt kell szolgálni, hogy más is terjedjen. Az utóbbi módszer ugyanúgy kritizálható.

Ez nem megfelelő magyarázat. Elég könnyen meg lehet tanulni a Linux használatát is. Azért, mert valami elterjedt, nem egyenlő azzal, hogy jó is. (Guest75828)

Rogán Antal: Ezzel egyetértek, de attól még az általam vázolt probléma fennáll. Nem olyan egyszerű dolog a tanerőket sem a működőhöz, azaz az általuk beváltnak tekintetthez képest más oktatására kényszeríteni.

Úgy érzem, hogy az informatikaoktatásban csak az egyetemek vannak pénzelve. Elképzelhető-e változás főiskolák támogatása terén? (Guest75828)

Rogán Antal: A pluszforrások többsége, amit az egyetemek élveznek, nem az állami, hanem a magánszektorból származik, és a magánszektorban működő vállalatok értékítéletét tükrözik. Az állami finanszírozás jelenlegi gyakorlata egyenlő esélyeket jelent a főiskolák és az egyetemek számára, ha részei valamilyen felsőoktatási integrációnak.

Ön szerint mit lehetne tenni azért, hogy a civil szervezetek hazánkban aktívabban és hatékonyabban legyenek képesek képviselni az állampolgárok érdekeit? (internet_guru)

Rogán Antal: Szerintem ezért nem az államnak kell tennie, fejlett és erős demokratikus kultúrával rendelkező országokban a civil társadalom saját magát szervezi meg. Bízom benne, hogy egy így lesz Magyarországon is, és a függetlenség garanciáját nem állami pénzalapok, nem is jogszabályok, hanem a civil szervezeteket alkotó autonóm emberek és a céljaikat a magánszférából támogató magánszemélyek és vállalkozók támogatják majd.

Milyen érzés, hogy nálad sokkal idősebb emberek a beosztottjaid? Nem kínos? Próbálod elérni, hogy ők ne érezzék magukat megalázva? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: Kínos. A titkárnőm egy fiatalemberhez illő módon egy nálam jóval idősebb hölgy, az ő precizitása nélkül szétfolyna az életem. Hogy ebben a viszonylatban ki kinek a főnöke, azt néha magam sem tudom, de ez így van rendjén. Nem az a lényeg, hogy ki kinek a beosztottja. Szerintem a legfontosabb, hogy az ember önállóságot és ne szolgalelkűséget várjon azoktól, akik körülveszik. Különösen fontos ez bizonyos személyiségtorzulások elkerülése érdekében, ami a fiatalon magas beosztásba kerülőket általában fenyegeti, de a politikában aztán pláne veszélyes.

Milyen végzettséggel rendelkezik? (Ovirogi)

Rogán Antal: Közgazdasági Egyetem elméleti közgazdaságtan és pénzügy szakirány.

Szerinted a Közgáz (ami ugye az egyetemek között elit) hallgatói milyen arányban szavaznak az MSZP-re, a FIDESZ-re, az SZDSZ-re és a MIÉP-re? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: Ezt nem tudom megmondani, de egy adat rendelkezésre áll, az Ifjúsági és Sportminisztérium a fiatalok körében 8 ezer fős mintán reprezentatív ifjúságkutatást készített, melynek a pártszimpátiák vizsgálata is része volt. Az eredmény: a fiatalok 50%-át nem érdekli a politika, a másik feléből 49% Fidesz-szavazó, 28% MSZP-szavazó, 9% SZDSZ, 5% MIÉP, a többi pedig futottak még...

Egy értelmes ember hogyan tud megfelelni pártja olyan elvárásainak, amiről már messziről bűzlik, hogy a médiának szánták - vidékről jött elsőgenerációs értelmiségi stb. (Guest22539)

Rogán Antal: Az általános felvetést ugyan nem értem, de a konkrét példára az a válaszom, hogy egyszerűen: édesapám élelmiszerbolti eladó, édesanyám pedig szakácsnő volt, így jogos az elsőgenerációs értelmiségi létre való hivatkozás. Ha Ön nem az, forduljon a kérdéssel szüleihez vagy nagyszüleihez, talán tudnak segíteni majd ebben. Hiszen ezek a problémák 2-3 generációval ezelőtt szinte ugyanolyan formában merültek fel.

Volt Ön úttörő, netán valamiféle KISZ-vezető, mert a stílusa - az éppen aktuális ideológiát nem számítva - igencsak hasonlít azokéhoz? (Becsiszelet)

Rogán Antal: Úttörő igen, vezető nem.

Ki áll Önhöz a legközelebb a Fideszből? (Ovirogi)

Rogán Antal: A barátaim közül Gyürk András, a Fidelitas elnöke, a párt vezetéséből Kövér László.

Mióta tagja a pártnak? (Ovirogi)

Rogán Antal: 1997 júniusa óta.

Mit gondol arról, hogy elég széles körben elterjedt: a Fideszen belül elég kevés a "jó káderek" száma, és így vagy kintről próbálnak lekenyerezni szakembereket, vagy laikusokkal töltenek be felmerülő helyeket? (Eszta)

Rogán Antal: Az MSZP közel 50 éves kormányzati tapasztalatához képest valóban küszködünk káderproblémákkal. Ha érvényesül valamilyen szempont, a Fidesz személyzeti politikájában az leginkább a generációs metszet, és én ezt önmagában helyesnek tartom. A jelenlegi államigazgatásban meggyőződésem szerint semmilyen hosszú hivatalban eltöltött idő és abból származó rutin nem képes pótolni a friss szemléletet, a rugalmas gondolkodásmódot, a naprakész tárgyi tudást és a nyelvismeretet. Az új közigazgatási életpályarendszer kialakítása is azt szolgálja, hogy a szolgálati idő helyett inkább a végzettséget, a tudást és a teljesítményt díjazzuk.

Amikor Orbán Viktor a tudjmani Horvátországba látogatott, miért nem emelte fel hangját a híres Diktatúra-ellenes csoportotok? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: Mert Horvátországban 1991 óta voltak és vannak szabad parlamenti választások, működött és működik ellenzék a parlamentben. Nem így van ez pl. Kínában, Vietnamban, Észak-Koreában, Kubában és még sorolhatnám tovább.

Mit szólnak a szüleid ahhoz, hogy a fiuk egy "rendes" szakma helyett a politikát választotta? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: Sajnos már csak édesanyám él, de nem örült neki. Viszont megszokták, hogy önállóan döntök, legalább 10 éve, mióta az egyetemi évek elkezdődtek, nem szólnak bele sem a szülők, sem a nagyszülők az életembe. A mi családunkban ez mindig is így volt természetes.

A szüleid párttagok voltak? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: Nem.

Vidéki gyerekként milyen volt Pestre feljönni? Lenézéssel találkoztál? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: A Közgáz elsőéves hallgatóit egy, a XVII. kerület szélén lévő kollégiumba telepítették ki. Felettébb furcsa érzés volt többet buszozni az egyetemre, mint a szülőfalumból a közeli város középiskolájába. Lenézés volt, egy elsőgenerációs értelmiséginek soha nem egyszerű. Sokat segített a szakkollégium, ahol elsősorban elsőgenerációs értelmiségiek között, de mégis tudatosan lehetett felkészülni egy új életformára.

Te néhány éve még a Közgáz hallgatója voltál. Hova jártál bulizni? Mik voltak a kedvenc helyeid a budapesti éjszakában? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: Közgáz Kocsma és a Ráday-klub.

Volt katona? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen volt? Ön is másként néz azokra, akik inkább kibújnak alóla? (basement_jack)

Rogán Antal: Nem voltam katona, mivel '95-ben fejeztem be az egyetemet, de az utána folytatódó posztgraduális tanulmányok egészen '98-ig felmentést jelentettek a behívóparancs alól. Parlamenti képviselőket pedig a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján nem lehet behívni. Szerintem ma Magyarországon nem ott van a probléma, hogy a fiatalok többsége nem akar katona lenni, inkább annak kell keresni az okát, hogy miért. A Magyar Honvédségnek még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy az ott eltöltött 9-12 hónap egy fiatal számára értelmes és hasznos befektetésnek tűnjön.

Akkor 2002-ben angyalbőrbe bújik? (oregroka)

Rogán Antal: Nem hiszem, hogy 2002-ig érdemben módosul az alkotmány.

Milyen napilapokat olvas? (Ovirogi)

Rogán Antal: Szinte mindegyiket, a pletykalapokat is beleértve, bár azokat sokkal ritkábban. És természetesen meg szoktam nézni a két legjelentősebb online hírforrást is.

A három gyerek, három szoba, négy kerékből te eddig mennyit teljesítettél? Van feleséged/élettársad? (basement_jack)

Rogán Antal: Van feleségem, nincs lakásom, de van autóm. Gyerekek valószínűleg akkor lesznek, ha a feleségem befejezi az egyetemet, hacsak a sors másként nem hozza.

Azt hallottam, hogy Ön nagy autórajongó. Melyik autós lapot olvassa és milyen autója van? (PINTO)

Rogán Antal: Szinte mindegyiket, amelyik Magyarországon kapható, de az érdeklődőknek számos érdekes honlapot is tudnék ajánlani. Egy használt A4-es Audim van.

Láttad a Trainspotting című filmet? Tetszett? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: Sajnos nem láttam.

Mit olvastál legutóbb? Ki a kedvenc kortárs magyar íród? (dope_guns_etcetera)

Rogán Antal: Kortárs magyar íróm kedvencként nincs, Wass Albertet és Márait szeretem.

Korábban:

Rogán Antal honlapja