Szerencsére nem valósítható meg Frankenstein

Hámori József agykutató, a Mindentudás Egyetemének előadója volt a Társalgó vendége, akitől megtudhattuk, hogy mi az akaraterő diadala, milyen magyarázatok vannak az álomra, és hogy mit jelent egy természettudósnak a természetfeletti.

Ez egy gyorsan fejlődő tudományág? (WriCkout)

Hámori József: Amennyiben az agykutatásra kérdezett, feleletem: rendkívül gyorsan fejlődő tudományterület az agykutatás, az idegrendszer kutatása. Különösképpen felgyorsult az új molekuláris biológiai módszerekkel, más oldalról pedig a leképezési technikák hihetetlen gyors fejlődésével.

A professzor úr milyen modellekkel vizsgálja az agyi működést? (Aratod)

Hámori József: Mi elsősorban a szerkezeteket kutatjuk, de természetesen a kíváncsiságunk elsősorban arra vonatkozik, hogy ezek a szerkezetek hogyan működnek. Részben állatkísérletekben, ezért a látás háttérmechanizmusát kutatjuk, másrészt a szövettenyészetben azt vizsgáljuk, hogy miként lehetne elpusztult idegsejtek pótlását megoldani bevitt vagy pedig az agykamrák falában meglévő őssejtekből.

Test-lélek probléma: Ön dualista vagy monista? Egyáltalán milyen viszonyt feltételez? (Kukui)

Hámori József: A tudósok jelentős része, akik el vannak kötelezve a tudományok iránt, egyetértenek Karl Popper, a nagy filozófus axiómájával, amely szerint amit nem tudunk tudományos módon vizsgálni, megcáfolni vagy igazolni, az már más kategória, az a hit kategóriája. A kettő nagyon sokunknál nem jelent ellentétet, és ismeretelméleti szempontból összeegyeztethető.

Hogy lehet fejleszteni a rövid távú memóriát? (Vuk|WaY)

Hámori József: Gyakorlással, amely persze attól függ, hogy mire vonatkozik a rövid távú memória. Pl. matematikai feladatok rögzítésénél viszonylag többször kell ugyanazt a problémamegoldást vagy feladatot ismételni, de ha pl. valamilyen memoritert akarunk rögzíteni rövid távra, akkor elég egy félórás gyakorlás (egy versnél például).
Amennyiben ezt nem folytatjuk tovább, néhány óra múlva már semmi nem lesz a memóriánkban.

Hol tárolódnak az agyban a gondolatok? (Todd)

Hámori József: Az egész agykéreg rögzít emléknyomokat, a gondolatok összeszervezője azonban a kéregnek az első ún. előhomloki lebenyében található. Ezért amikor gondolkozunk valamin, akkor ez a része az agyunknak a nagyon sok kérgi területről lefutó információkat rendezi gondolattá.

Mindig érdekelt, hogyan tárolja az agy a képeket (hasonló elven, mint a gépek; milyen felbontás lehetséges maximálisan; mennyi helyet foglal arányában stb.)? (Aratod)

Hámori József: A képek, a látvány vagy pl. az arcok tárolása az ember agyának jelentős részét foglalja el, főleg a fali lebenyben. A pontos tárolás mechanizmusát úgy kell elképzelni, hogy egy-egy minta sok apró részlete külön-külön idegsejthálózatokban található meg, amikor ez látvánnyá válik és elképzeljük, hogy mit láttunk, akkor ezt másik központ fogja összehangolni. Tehát a lényeg az, hogy van egy óriási látványlexikonunk, kb. 16-szor nagyobb, mint a hozzánk legközelebb álló csimpánznál.

Lehetséges, hogy valaki kivételes koncentrálóképessége által úrrá legyen a testén (alapvető tudattalan működésre gondolok), pl. a feltétlen reflexeken? (Aratod)

Hámori József: Az érdekes az, hogy éppen magyar-amerikai kooperációban magyar részről Ádám professzor igazolta kísérletben azt, hogy az ún. zsigeri idegrendszerben is kialakíthatók kontrollált feltételes reflexek. Vagyis nem csak a központi idegrendszerben.
Az akarat egyébként rendkívül fontos tényező, akár olyan esetekben is, amikor bizonyos tulajdonságok elvesztése után annak pótlásáról van szó. Ilyen volt egyik kiváló írónk, aki agyvérzés következtében elfelejtett írni és olvasni hatvan-egynéhány éves korában, és kezdve az első osztályos tankönyveken újra megtanulta mind a két dolgot. Az akaraterő diadala volt ez.

Az időérzékről, mint agyi funkcióról, mennyit tudunk? (Aratod)

Hámori József: Időérzéke csak a beszélő, azaz a bal féltekének van, a jobb félteke viszont abszolút nem érzékeli az időt. Ennek jelentősége talán abban található, hogy az én tudat az emberi faj egyik legfontosabb tulajdonsága, időérzék nélkül nem is fejlődhetett volna arra a fokra, amelyen jelenleg van.

Hol tart a tudomány a hibernálásban? (DrHannibal_Lecter)

Hámori József: A hibernálás fő kérdése az, hogy meddig lehet lehűteni egy szervezetet és azon belül mennyit bír ki az agy. Az az érdekes, hogy minél fiatalabb a szervezet, annál többet, tehát egy 15-20 fokos hűtés egy gyereknél nem jár olyan ártalmakkal, mint egy idősebb szervezet lehűtése.

A kábítószer milyen mennyiség után károsítja az agyat úgy, hogy az már veszélyes lehet? (Palack20)

Hámori József: Ez attól függ, hogy lágy vagy kemény drogokról van-e szó. Véleményem az, hogy ebben is azt kellene követni, amelyet az alkoholra előírnak Magyarországon, ahol nincs megengedett alkoholtartalom vezetés közben. Magyarán a nulla fogyasztás felett bármely drog kisebb-nagyobb mértékben képes az idegsejtek károsítására.

Az agyátültetés sci-fi, vagy nem is olyan távoli valóság? (bigbrador)

Hámori József: Állatkísérletekben már megpróbálkoztak kisebb kéregrészletek átültetésével, ami olyankor aktuális, ha nagyobb sejtpusztulást kell valamilyen formában kipótolni.
Ez azonban még nem jelent valódi agyátültetést, és nem is valószínű, hogy gyakorlattá lesz az embergyógyászatban. A Frankenstein jellegű agyátültetés pedig megmarad a sci-fi birodalmában.

A tudomány mai állása szerint megvalósítható-e Frankenstein? (tudodhogyki)

Hámori József: Nem valósítható meg Frankenstein. Szerencsére :)

Az álmok kutatása is hozzátartozik a munkájához, vagy ez egy teljesen külön szakterület? (Gyuriana)

Hámori József: Nem tartozik a közvetlen munkámhoz, de nagyon élveztem Krúdynak az Álmoskönyvét. Egyébként az álomnak a létrejöttével és jelentőségével számos laboratóriumban foglalkoznak a világon, van olyan elmélet, amely szerint az álom nem más, mint a felesleges memóriatöredékek kiküszöbölése, ez az egyik Nobel-díjas véleménye.
De ettől még nem hiszem, hogy valószínű. Sokkal ésszerűbb az a japán laborból származó feltételezés, amely szerint az álom során bizonyos átrendeződés történik az idegsejtházlózatokban, és ennek mintegy motorzaja az álom.

Hogyan lehet az, hogy létezik a gondolatátvitel, vagy az más? (DJ_Attila)

Hámori József: A gondolatátvitel valódi formáját még eddig nem valósították meg, bár amikor valakit nagyon jól ismerünk és érzelmileg is rá vagyunk hangolva, akkor az is igaz, hogy néha még a szemekből is lehet sok mindent olvasni... Persze ez is téves lehet :)

Hisz a természetfelettiben? (bigbrador)

Hámori József: Nagyon jó a kérdés. Ugyanis két dolgot el kell választani egymástól. A tudomány olyasmikkel foglalkozik, amikhez a tudomány módszereivel lehet hozzájutni. Olyan dolgot, amit tudományos módszerekkel nem lehet vizsgálni, másként kell elképzelni, ilyen pl. a hit kérdése is, amire a kérdező is választ vár, nagyon érdekes, hogy az elmúlt század egyik legnagyobb agykutatója, Eccles, aki hívő ember volt, szét tudta választani az agykutatás eredményeit és istenhitét. Ezzel én is így vagyok.

Mikor fogják annyira ismerni az agy felépítését, hogy azt modellezve létrehozzák a mesterséges intelligenciát? (Timoc)

Hámori József: A kutatások természetesen arra irányulnak, hogy minél többet tudjunk nem csak az agy felépítéséről, hanem annak működéséről is. Azt hiszem, hogy a felépítés apró kockáit is meg fogjuk tudni ismerni néhány évtizeden belül, de ez nem azt jelenti, hogy az emberi agy működését egészében is tudni és érteni fogjuk. Sok mindent fogunk tudni, és remélhetőleg arról is sokat fogunk tudni, hogy hogyan lehet megérteni az intelligenciát. Ugyanis mindenfajta mesterséges intelligencia előállításának feltétele a természetes intelligencia megértése. Ez annyira soktényezős feladat, hogy még megbecsülni is nehéz, hogy ennek mikor fogunk a végére járni.

Mi a hivatalos tudományos magyarázat a halálközeli élményekre? (Gyuriana)

Hámori József: Az egyik legracionálisabbnak tűnő magyarázat az, hogy amikor arról számolnak be, hogy hirtelen fényes alagúton mennek át, az valamilyen formában a pillanatnyilag kialakult oxigénhiánnyal függhet össze.

Ott voltam az előadásán. Nagyon tetszett. Ön hogy érezte magát, milyen érzés ennyi ember előtt beszélni? (kukui)

Hámori József: Nagyon jó érzés volt, főleg azért, mert az előadó ilyenkor azt is regisztrálja, hogy netán alszanak vagy nem a hallgatók. Úgy tűnt, hogy mindenki ébren volt, együtt voltunk hallgatók és előadók, és ennél jobb érzés, ennél nagyobb jutalma előadónak nem is lehet.

Köszönöm a kérdéseket, amelyekből én is sokat tanultam. További kérdésekre A mit tud az emberi agy? című fórumon szívesen válaszolok.